Húsvét - szubjektíven: emlékek és élmények Lindától

- A tavalyi és az idei Húsvét is másra sikeredett. Mikor készülök az ünnepre, sok kedves emlék elevenedik meg. A szívemet, lelkemet melegséggel tölti el - írta Horváth Zsoltné, Linda. A nyugdíjas pedagógust arra kértük, meséljen a régi húsvétokról.

„Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére.

A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.

Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot, a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét úgynevezett mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.”

Én is, mint mindenki nagyon várom a tavaszt, a megújulást. A simogató szelet, a nap melegét, a csodás színes virágokat, nevetést, boldog napokat .

A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőséggel, amelyek eleme a feltámadás, az újjászületés. Az ünnep napjainkban sokak számára a tavasz beköszöntének ünnepe, a szabadban töltött szórakozást jelenti, a húsvéti nyúl és a húsvéti tojás szimbólumaival.

A tavalyi év és az idei is kicsit másra sikeredett. Mikor készülök az ünnepre, sok kedves emlék elevenedik meg. A szívemet, lelkemet melegséggel tölti el.

Nyolc éves voltam, Egyházasfaluban a nagymamámnál különösen szép napokat éltünk meg. A kertben nagy izgalommal kerestük a nyuszifészkeket, finom ételekkel kényeztetett bennünket.

Reggel 7 órakor a templomba vittük az összekészített finomságokat megszenteltetni. Kerékpárral siettem, a kormányon a kosárral. A templomhoz érve döbbenten láttam, már jönnek velem szemben. Én azért még bementem, de már egyedül voltam. Hazaérve anyukámnak sírva meséltem el, mi is történt. Ő megnyugtatott, nincs semmi baj, így is érvényes. Nagymamám gondosan megterítette az asztalt, elrendezte a sonkát, pirostojást, kalácsot, és elmondta: minden morzsát, tojáshéjat elégetünk a sparheltben, mert ez megszentelt. Én szó nélkül reggeliztem, nem éreztem jól magam. Azóta is minden húsvéti reggelinél nehéz az első falat.

Fiatalságunk húsvéti családi eseményei a Kurucdombi Kaszárnyához kapcsolódnak. Zsolt szülei ott éltek, az én jóságos Kocher Erzsébet anyósom, tősgyökeres soproni család tagjaként vitte tovább a polgári hagyományokat. Apósom, Horváth István - talán még élnek, akik ismerték (a Katolikus Konvent volt elnöke, a Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény létrehozója, Askerz Éva művészettörténésszel közösen). Az elnök úrnak is köszönhetjük a Szt. Mihály temetőben, Szakál Ernő tervei alapján készült Krisztus-szobrot.

Szombat délután a család részt vett a Szt. István-templom feltámadási szertartásán. Este finomságokkal megrakott asztal mellett ünnepeltünk.

Az én jó anyósomnak még arra is volt gondja, hogy meghívta az én szüleimet, hogy ne kelljen két helyen enni, ünnepelni nekünk. Emlékezetesek ezek az együttlétek, ilyenkor megismerhettünk régi történeteket a családi legendáriumból, előkerültek a fényképek. Szeretettel idézték fel az ő fiatalságukat, a múlt idők emlékeit, amiből mi is sokat tanultunk. Hiányoznak!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@enyugat.hu

Kérjük válasszon:

Hozzásszólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hírek