Csak a szokásos: megint itt van október 31., azaz Halloween és mint minden évben, idén is sokan azzal töltik ezt a napot, hogy szépen egymásnak esnek a közösségi oldalakon. Ha valakinek ez kimaradt volna, akkor eláruljuk, arról megy ilyenkor vita, hogy mennyire számít pogány ünnepnek a Halloween. Tényleg sátánista lenne mindenki, aki ma jelmezbe bújik és elmegy szórakozni, vagy akár csak egy horrorfilmet is megnéz?
Honnan jött ez az egész Halloween?
A Halloween gyökerei a kelta hagyományokba nyúlnak vissza: ők október 31-ét tekintették az óév utolsó napjának, ezután már a sötét napok következtek, ez volt samhain ünnepe. Hitük szerint ilyenkor elvékonyodik a fátyol az emberi világ és a szellemvilág között, ezért ezen az éjen a gonosz szellemek el tudtak látogatni a mi világunkba, hogy aztán mindenféle bajt hozzanak szegény arra járókra.
A druidák ezen a napon a halál istenének mutattak be áldozatokat. Később a rómaiak is átvették a szokást, igaz eléggé nagyot csavartak rajta: ördögűzési rítusokat hajtottak végre október 31-én, ugyanis úgy gondolták, hogy ezen a napon kiűzhetik a rosszakaratú szellemeket a házaikból.
A kereszténység elterjedésével a keresztény ünnepeket a pogány szokásokhoz igazították, ezért lett november elseje mindenszentek, november másodika pedig a halottak napja. Mindenszentekkor az üdvözölt lelkeket ünnepeljük, halottak napján pedig azokat a szeretteinket, akik a tisztítótűzben várják a megváltást.
Miért pont töklámpás és miért kell ijesztőnek lennie?
Eleinte nem tökből, hanem karórépából vagy más, vastagabb gyökerekből vájták. Minél ijesztőbb, annál jobb, ugyanis így elriasztja a gonosz szellemeket. Nem volt szabad hosszú utakra sem indulni, főként nem a sötétben, hacsak valaki nem akarta, hogy az ártó szellemek útközben elkapják. Ha mégis halaszthatatlan dolga akadt valakinek, az a töklámpást lampionként használva biztosíthatta azt, hogy elérje úti célját.
Angolul Jack O’ Lanternnek, azaz Jack lámpásának hívják a kifaragott töklámpásokat. De miért is? Egy ír rege szerint a részeges Jackért eljött az ördög, hogy elvigye magával a pokolba. Jack, aki iszákos volt ugyan, de bolond azért nem, megkérte az ördögöt, hogy utolsó alkalommal ugyan had egyen még egy almát a kedvenc fájáról. Az ördög nosza, fel is mászott a fára az almáért, csakhogy míg az ágak között volt, Jack egy keresztet vésett a fa törzsébe. Szegény ördög egészen addig fenn kuksolt a fán, míg meg nem ígérte, hogy soha nem viszi Jack lelkét a pokolra. Ekkor Jack levéste a keresztet, és az ördög gyorsan hazafüstölgött.
De aztán, mikor Jack meghalt, bizony elég csúnya helyzetbe került: mivel részeges volt és nem túl jó ember, esélye sem volt bejutni a Mennybe, az ördög pedig hallani sem akart róla. Jack végül addig kérlelte a pokol urát, míg az hozzávágott egy darab szenet. Jack, hogy megvédje a kialvástól, a szenet egy kivájt tök belsejébe helyezte, és mind a mai napig ennek a fényénél bolyongva keresi az utat a túlvilágra. Ezért is hívják angolul Jack O’ Lanternnek, azaz Jack lámpásának.
Csokit vagy csalunk!
Ez a hagyomány Skócia környékéről származik. November elseje és másodika környékén ugyanis sokan jártak ajtótól ajtóig, hogy némi adományért cserébe imádkozzanak a ház népéért. Nyugat-Skóciában a gyerekek jelmezt is húztak és előadtak valamit, hogy a ház népét szórakoztassák. Az ügyesebb gyerkőcöket süteménnyel, diófélékkel és gyümölccsel jutalmazták.
Elég könnyű elképzelni, hogy amikor az ír, skót és angol bevándorlók megérkeztek Amerikába, ezt a sok hiedelmet mind hozták magukkal. Aztán ahogyan ezek kezdtek elterjedni, néhány előrelátó kereskedő ügyesen meglátta bennük a lehetőséget, és voilá: itt van a horrorisztikus Halloween, teli bolti cukorkával, drága jelmezzel és dizájner tökökkel.
Halloween ma
Az angolszász országok máig megtartották a Halloween hagyományát, aminek legjobban a gyerekek örülnek. Ilyenkor ugyanis a legfurább jelmezekbe öltözve járják az utcákat, mindenhova becsöngetnek, majd kapnak valamilyen édességet. A tinik inkább jelmezes házibulikat szerveznek, ahol mindenki csattrészegre issza magát. A felnőttek meg várják a gyermekeket, hogy édességeket adjanak nekik, különben reggelre körbetekerik a házat vécépapírral.
Ez persze teljesen érthető módon kecsegtető az európai gyerekek és fiatalok számára is, így bár kicsit torzítva, a 2000-es évek eleje óta Magyarországra is egyre több szokás szivárog be. Nálunk is vannak jelmezes bulik, néhány helyen a gyerekek is nyakukba veszik a környéket és cukorkát gyűjtenek, meg ott vannak persze a kifaragott tökök is, bár ezek nem éppen arról híresek, hogy a frászt hozzák az emberre és a szellemekre.
Az emberek nagy része azonban még mindig az ördögűző ősöket látja a töklámpások mögött, ezért úgy félnek tőle, mint a tűztől. Magyarországon pedig azért vált ki sokakban ellenszenvet a Halloween, mert az utána következő mindenszentek és halottak napja kapcsán kegyeletsértőnek, tiszteletlenségnek, pogányságnak, sőt akár sátánizmusnak is tartják, hogy sokan jelmezbe öltöznek, tököt faragnak, szórakozni mennek, legurítanak egy-két italt vagy horrorfilmeket néznek.
Ez pedig gyanítjuk, hogy nem is fog változni, úgyhogy találkozunk jövőre is újra a közösségi oldalak csataterein!
