Megjelent a Magyar Közlönyben egy friss belügyminiszteri rendelet, amely átírja a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló korábbit. Pintér Sándor az immár 20 éves rendelet mellékletén módosított, megváltoztatta a terhesség megszakításához szükséges kérőlapot – szúrta ki a 24.hu kedden.
A módosítás értelmében ezentúl a terhes nőknek be kell mutatniuk egy olyan szülész-nőgyógyász által kiállított leletet is, amely rögzíti, hogy „az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt”, magyarul a magzat szívhangját „egyértelműen azonosítható módon bemutatta” nekik.
Az új rendelet értelmében tehát a várandós nőknek meg kell hallgatniuk a szívhangot, mielőtt abortuszt végeznének rajtuk. Mint a lap emlékeztet, ezt már régóta követeli a Mi Hazánk képviselője, Dúró Dóra, aki szerint ez nem szigorítás, csak tájékoztatás.
Ezzel kapcsolatban pedig kedd reggel ki is adott a képviselő egy közleményt, mely így szól:
„Hosszú évek küzdelme után végre megvalósult: a Mi Hazánk javaslatát átvéve a kormány tett egy lépést abba az irányba, hogy tényleg minden magzatot a fogantatástól kezdve védjünk, hiszen lesz legalább pár másodperc, amikor a magzati életkorú gyermek kommunikálhat az édesanyjával az abortusz elvégzése előtt a szívhangja meghallgattatásával. Ennyi mindenkinek jár. Erről szól a 29/2022-es számú BM-rendelet.
Szögezzük le: az életünk a fogantatás pillanatában kezdődik, és egyenértékű bárki máséval, ezt fontos tudatosítani mindenkiben. Erre az egyik legjobb lehetőség, ha a szívhang meghallgatásával maga a magzat üzen édesanyjának: élek és érzek. Mindez ugyanakkor nem jelent szigorítást, tájékoztatás csupán a döntés súlyáról, valódi tétjéről, sokan ugyanis csak egy sejtcsomónak tekintik a gyermeket még ekkor. Az abortusz nem fogamzásgátlás, élő emberről van szó, ráadásul az anyát is rendkívüli módon megviseli, az ő testi-lelki egészségét is brutálisan károsítja, így elmondható, hogy a nőket is sérti az abortusz.
Ezzel a lépéssel az abortusz 1956-os szabályozása óta először történt életpárti elmozdulás, megdöntve egy sok évtizedes tabut: nem érinthetetlen az 1992-es törvény sem, ha keresztény országról beszélünk. Írjunk történelmet!
Köszönöm az életvédő szervezetek és közéleti szereplők állhatatos kiállását, személyes okokból külön kiemelem dr. Téglásy Imrét, az Alfa Szövetség elnökét, aki állandó szakmai segítséget is nyújt nekem, valamint Gavra Gábor újságírót bátorságáért és az életvédő szemléletformálásért végzett munkájáért. Hálás vagyok, és boldog.”
A rendelet alig két nap múlva, szeptember 15-én már hatályba is lép.
