Az uniós jogot sérti az a Magyarországon 2017 óta életben lévő törvény, amely a nagyobb külföldi támogatásból működő civil szervezetek regisztrációját írja elő - hozott ítételet a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön.
Az ítélet szerint
Magyarország hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be azzal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek számára, szankciókat helyezett kilátásba az ennek eleget nem tevő szervezetekkel, és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyekkel szemben.
A "külföldről támogatott civil szervezetekről" szóló törvényt még 2017 áprilisában fogadták el. A törvény szerint minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap külföldi forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni.
A törvény egyébként orosz mintára készült, Oroszországban egyenesen külföldi hatalom ügynökének minősítik azokat a szervezeteket, amelyek külföldről kapnak támogatást.
Az Európai Bizottság kétszer is felszólította a magyar kormányt az uniós joggal ellentétesnek talált törvény visszavonására. Mivel a magyar kormány nem tett eleget a felszólításnak, így került az ügy az Európai Unió Bírósága (EUB) elé 2018 elején.
Ha Magyarország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, bírság kiszabását javasolva a tagállammal szemben.
A civiltörvény ellen létrejött, az érintett szervezetekből álló Civilizáció Koalíció közleménye
A civilellenes törvény sérti az uniós jogot!
Az Európai Unió Bírósága mai ítéletében kimondta, amit a hazai civil szféra évek óta hangoztat: a civilellenes törvény megbélyegzi a szervezeteket, káros a szektorra és ellentétes az uniós joggal. Az ítélet megállapítja, hogy a törvény korlátozza a tőke szabad mozgását, az egyesülés szabadságát, a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogot, és alkalmas arra, hogy aláássa a civil szervezetek iránti bizalmat.
A 2017. júniusában elfogadott, a "külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról" szóló törvény ügyében az Európai Bizottság már az év nyarán kötelezettségszegési eljárást indított a magyar állam ellen, majd 2018. februárjában az Európai Unió Bíróságához fordult, kérve annak megállapítását, hogy a törvény sérti az uniós jogot.
A döntés azért is különösen fontos az egész magyar társadalom számára, mert a magyar kormány évek óta próbálja ellehetetleníteni a közjóért dolgozó civil szervezeteket. Ennek eszköze volt - listázások, hatósági vegzálások mellett - a civilellenes törvény is.
A Bíróság ítéletével egy fontos cél teljesülhet: a magyar kormánynak kezdeményeznie kell a jogszabály hatályon kívül helyezését. A civilellenes törvény megszűnésével a kormány egy újabb lehetőséget kap arra, hogy el- és felismerje: a civil szervezetek minden nap azért dolgoznak, hogy a világot és benne Magyarországot jobb és élhetőbb hellyé tegyék. A civilek támogatása egyet jelent az elesettek segítésével, a közösségeink ápolásával, a környezet megóvásával és a jogaink védelmével. Ezek mindannyiunk közös ügyei.
A Civilizáció koalíciót a törvény eltörléséért tett közös erőfeszítések hívták életre, és formálták civil szervezetek egymást támogató, erős szövetségévé.
