A veszélyhelyzet megszűnése után is fennmaradt a rabszolgatörvény 2.0 néven ismertté vált verziója. Sőt, Népszava azt írja, különös formában történik meg ez, ugyanis belecsempészték a veszélyhelyzet megszűnéséről szóló salátatörvénybe azt a kitételt, amely szerint a Békés Megyei Kormányhivatal engedélyezheti a munkáltató számára a két éves munkaidőkeret elrendelését, ha olyan új munkahelyteremtő beruházásról van szó, amelynek „megvalósítása nemzetgazdasági érdek”.
Sokak számára nem világos, hogy miért a békési kormányhivatal dönthet az ilyen ügyekben, főleg, ha nemzetgazdasági érdekről, érdekekről van szó. Ahogy a Népszava is írja, eddig a kiemelt beruházásokról kormánydöntések születtek, most pedig egy olyan hivatal hoz majd nemzetgazdasági érdekekkel összefüggő határozatokat, amelynek eddig csupán megyei hatásköre volt.
A hvg.hu-hoz eljutott a témában Székely Tamásnak, a VDSZ elnökének, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnökének nyilatkozata. Eszerint „nevetséges, hogy miközben a jelenleg is hatályos Munka törvénykönyve a 36 havi munkaidőkeret alkalmazását a szakszervezetekhez köti, a 24 havi alkalmazására csupán egy megyei kormányhivatal döntése fogja az áldását adni. Arról nem is beszélve, hogy miért éppen a Békés Megyei Kormányhivatal? Ott lennének a legrátermettebb munkaügyi szakemberek?”
Székely hozzátette, szerinte „mindenki tudja – főként a törvény beterjesztője és megszavazói –, hogy ez a rendelkezés azért született, mert a szakszervezetek jogait kívánták tovább csorbítani. Az sem számít a döntéshozóknak, hogy az Európai Unió szabályai szerint maximálisan csak 12 havi elszámolást lehet alkalmazni azokon a munkahelyeken, ahol munkaidőkeret van, és a szakszervezettel kötött megállapodással rendelkezik az adott cég.”
A Népszava emlékeztet: a két éves időkeretről való döntés azért erős és kivételes jogosítvány, mert a veszélyhelyzet előtt hatályos Munka törvénykönyve szerint a munkáltatók csak legfeljebb 6 hónapos munkaidőkeretet rendelhettek el. Kollektív szerződéssel ezt ugyan hosszabbra, akár 36 hónapra is el lehetett nyújtani, de erről a helyi szakszervezettel meg kellett állapodni. „Most viszont erre nem lesz szükség, elég hozzá egy nemzetgazdasági érdekre hivatkozva meghozott egyedi kormányhivatali döntés” – írja a lap.
