Nagyobb arányban lesznek korai iskolaelhagyók a férfiak, mint a nők, de a lemorzsolódásban nagyon sokat számít, hogy valaki milyen településen lakik – írta a Telex, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont A közoktatás indikátorrendszere 2023 című tanulmánykötetére hivatkozva. A tanulmány egy sor grafikont és kimutatást tartalmaz a magyar oktatás jelenlegi helyzetéről, 2010 és 2022 közötti adatokkal.
Míg a legtöbb európai országban az utóbbi időben csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, Magyarországon emelkedett.
Az Európai Bizottság definíciója szerint azokat a 18–24 éves fiatalokat tekintik korai iskolaelhagyónak, akiknek általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségük van, és nem vesznek részt sem iskolarendszerű, sem iskolarendszeren kívüli képzésben.
Magyarországon 2010-ben 10,8 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya. 2010 és 2022 között ez az arány emelkedett, 2022-re elérte a 12,4 százalékot.
A legnagyobb arányban a községekben és a nem megyei jogú városokban élő fiatalok között vannak korai iskolaelhagyók, és itt is nőtt legnagyobb mértékben az arányuk.
A megyék között is jelentős különbségek vannak. 2022-ben Nógrád megyében volt a legsúlyosabb helyzet, ahol a korai iskolaelhagyók aránya elérte a 35 százalékot.
Magyarországon csak rontott a helyzeten, hogy a 2012-es oktatási reform részeként a tankötelezettségi korhatárt 18-ról 16 évre csökkentették. Így az általános tankötelezettség korhatára 16 év lett, de az évismétlések miatt könnyen előfordulhat, hogy a korhatárt elérő tanuló még általános iskolába jár.
A korai iskolaelhagyás messzire vezető társadalmi problémákat okoz.
