Igen, Győr az állam nettó befizetője az idei évben - mondta kérdésünkre Pintér Bence, Győr tavaly megválasztott polgármestere. A napokban egy beszélgetésen tettük fel a kérdést: igaz-e, hogy az idén Győrnek több szolidaritási adót kell fizetnie, mint amennyi állami támogatást kap.
Győr költségvetését február végén egyhangúlag fogadta el a város közgyűlése. De ehhez több kompromisszumra volt szükség mindkét oldalról. Győrben ugyanis ellenzéki polgármestert választottak meg tavaly, miközben a 22 fős közgyűlésbe 14 fideszes képviselő jutott be, így övék a többség.
162 millió forint haszna van Győrből az államnak
Pintér Bence az említett beszélgetésen elmondta, a költségvetés első tárgyalására a Fidesz-frakció saját tervezettel érkezett, ami szerinte megalapozatlan volt, mert túltervezte a bevételeket, és a túltervezett összegeket papíron el is költötték már. A polgármester ezért elhalasztotta a költségvetés tárgyalását, amire egy hét múlva, február végén tértek vissza, és akkor már a fideszesek is megszavazták a költségvetést.
Győr az idén 14,775 milliárd forint állami támogatást kap, a városnak ugyanakkor 12,537 milliárd forint szolidaritási adót kell fizetnie. Ehhez hozzájön még az iparűzési adó többletbevételének elvonása, ami az idén várhatóan 2,4 milliárd forint lesz, a teljes elvonás így 162 millió forinttal magasabb, mint az állami támogatás. Tehát Győr valóban az államkincstár nettó befizetője lesz az idén.
Ehhez hozzátartozik, hogy Győrben csupán 1,6 százalékos az iparűzési adó mértéke. Az iparűzési adót a törvény 2 százalékban maximálta, a városok döntő többsége ekkora helyi adót vetett a vállalkozásokra, Szombathelyen is 2 százalékos az adó mértéke. Mint arról az Átlátszó.hu is írt tavaly ősszel, a győri alacsonyabb adó az Audival kötött szerződés eredménye.
Milliárdok folynak el a város kasszájából
A szerződést még 2010-ben Borkai Zsolt polgármester kötötte az Audival, a szerződésnek az adó mértékéről szóló részéről Dézsi Csaba András, a Borkait követő, tavaly leváltott polgármester is azt mondta, hogy a Borkai-korszakban a győri városházán dolgoztak olyan lobbisták, akik nem a város, hanem bizonyos magáncégek érdekeit szolgálták.
A szolidaritási adót azonban mindenhol 2 százalékos iparűzési adóval számolják. Pintér Bence erre lapunknak azt mondta, így elveszítik az 1,6 százalék és a 2 százalék közötti adóbevételt, plusz még azt az összeget is, amit erre, a valóságban be sem fizetett 0,4 százalékos részre fizetnek be szolidaritási adóként. A polgármester szerint így több milliárd forint folyik el a győri költségvetésből. A városnak közel 40 milliárdos bevétele lesz idén a jelenlegi, 1,6 százalékos iparűzési adóból.
Az Audi-szerződés egyébként titkos, a titkosítást hivatalba lépése óta próbálja feloldani Pintér Bence polgármester, eddig sikertelenül.
Tízmilliárdos hiány a győri költségvetésben
Győr az idén közel 80 milliárd forintból gazdálkodik, legalábbis 79,9 milliárd forint kiadással fogadták el a költségvetést. A bevételi oldalon viszont csupán 69,25 milliárd szerepel, így 10,65 milliárdos hiánnyal kell számolniuk. A költségvetés szerint a hiányt a tavalyi 10,360 milliárdos maradványból és értékpapír-bevételekből fedezik az idén.
Az Átlátszó kérdésére Borkai Zsolt közölte, hogy annak idején három különböző megállapodás született az Audi fejlesztésével kapcsolatban. Egy az Audi és Győr között, egy az Audi és a kormány között, és egy a kormány és Győr között. Borkai szerint a szerződések előnyösek minden szereplő részére.
Szombathelyen négymilliárdot visz el a szolidaritási adó
A szombathelyi közgyűlés 4,5 milliárdos bizonytalansággal fogadta el február végén a város költségvetését, a városnak közel négymilliárdot kell befizetnie szolidaritási adóként. A költségvetés főbb számairól már korábban is írtunk , a lényeg, hogy az önkormányzatnak ezt a 4,5 milliárd forint feszültséget kezelnie kell , miközben a város közel 30 milliárd forintból gazdálkodik.
Horváth Attila, a költségvetésért felelős alpolgármester podcastunkban azt mondta, ha a városnak nem kellene befizetnie a 3,8 milliárd forint szolidaritási adót, akkor az önkormányzat saját forrásaiból kezelni tudná a problémákat.
Idén 24 Haladás-stadion árát vonja el a kormány az önkormányzatoktól
A szolidaritási adót 2017-ben vezette be a kormány, arra hivatkozva, hogy a "gazdagabb" önkormányzatoknak segíteniük kell azokat a településeket, amelyeknek kevesebb a saját bevételük. Az adó mértéke folyamatosan nőtt, mértékét a helyi iparűzési adóból származó bevételek alapján számítják ki. Így azoktól az önkormányzatoktól vesznek el nagyobb összegeket, amelyek korábban - olykor jelentős összegű fejlesztéseket megvalósítva - sikerrel telepítettek vállalkozásokat városukba.
Az önkormányzati szektor működtetése 2500-2800 milliárd forintba kerül évente, a települések kétharmadának nincs számottevő saját bevétele és nem is lesz, ezek a települések csak az állami támogatásra számíthatnak. Az állam idén összesen 1350 milliárd forintot ad az önkormányzatoknak - írta a Népszava.
A legmagasabb szolidaritási adót természetesen Budapest fizeti, a fővárosi önkormányzat és a kerületek együtt összesen 162,4 milliárdot kell fizetniük idén. A fővárost a nagy gyáraktól jelentős adóbevételt húzó települések - Győr (12,5 milliárd), Debrecen (10,3 milliárd), Székesfehérvár (8,7 milliárd), Kecskemét (csaknem 7 milliárd), Budaörs (6 milliárd), Miskolc (5,3 milliárd), Szeged (5,1 milliárd), Nyíregyháza (4,6 milliárd) - követik. Együtt csaknem 60 milliárdot fizetnek. Sokatmondó adat, hogy a települések kevesebb mint 4 százaléka fizeti ki a szolidaritási sarc több mint 60 százalékát.
"Politikai hangulatkeltés"
A szolidaritási adó felhasználását azonban egyre többen kérdőjelezik meg. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége nemrég levélben fordult Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez azt kérve, hogy tegye közzé, mely önkormányzatokhoz, milyen célokra juttatta el a kormány az önkormányzatok által szolidaritási hozzájárulásként elmúlt négy évben befizetett összeget. Ami összesen több mint 1000 milliárd forintot tesz ki, csak az idén 360 milliárd forintot vonnak el 855 önkormányzattól.
A levél szerint azonban ennek ellenére az önkormányzatoknak nem bővülnek az állami újraelosztásból sem a működési, sem a fejlesztési forrásaik. A dinamikusan növekvő elvonások ellenére például évekig változatlanul 50 milliárd forint volt a költségvetésben a falu program keretösszege - írták a levélben.
Az NGM viszont közleményében politikai hangulatkeltésnek nevezte az érdeklődést, és hozzátették: "az aki a szolidaritási hozzájárulást támadja, valójában csak egymás ellen akarja fordítani a kisebb és nagyobb, a gazdagabb és szegényebb településeket" .
