Az Egyesült Államok új vámtarifákat vezetett be az EU-val szemben, és a Trump-kormány szerint ebben a magyar kormánynak is felelőssége van - derült ki a Válasz Online cikkéből. Bár a vámháború központi célpontja inkább Kína és Délkelet-Ázsia, az EU-tól szabályok enyhítését várják el – az USA nem a teljes kereskedelmet akarja leépíteni, hanem kedvezőbb belépési feltételeket szeretne.
Donald Trump egy táblázatra hivatkozva állította, hogy az EU 39 százalékos vámot alkalmaz az amerikai termékekre, noha a tényleges vámok 5% alatt vannak. A számításba ugyanis egyéb piaci belépési költségeket is beleszámoltak, amit többen vitatnak, köztük Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász is: „Hogyan jöhetett ki ez a 39 százalék? Elképzelésem sincs” – írta a lap beszámolója szerint.
Az amerikai kormány hivatalos dokumentuma szerint az európai országok számos esetben az uniós szabályokon felül további akadályokat állítanak, például szabványokkal, eredetmegjelölési előírásokkal, vagy közbeszerzési feltételekkel. Magyarország ezekben a panaszokban szinte mindig szerepel.
A jelentés szerint hazánk több esetben szigorúbb nemzeti szabályozást alkalmaz, mint amit az EU előírna. Ez azért különösen érdekes, mert a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter szerint „Brüsszel alkalmatlansága” tehető felelőssé az új amerikai vámokért – az USA viszont épp a magyar gyakorlatokat kritizálja.
A jelentés összesen 19 alkalommal említi Magyarországot, többet, mint Németországot (16), Lengyelországot (12), Romániát vagy Szlovákiát. A panaszok között szerepel a gyógyszerár-támogatások átláthatatlan rendszere és a kötelező ügyvédi kamarai tagság külföldiek számára nehezített feltételei.
Kiemelten szerepel azonban a magyar közbeszerzések korrupciós kockázata, amely külön aggodalomra ad okot:
„Az USA cégei komoly aggodalmukat fejezték ki a magyar közbeszerzéseket illetően, mert azok nem mindig átláthatók, és rendre helyi és más EU-n kívüli szereplőknek kedveznek, például még Kínának is. A korrupció a magyar közbeszerzési eljárások esetében mély aggodalmakra ad okot Magyarországon, annak ellenére is, hogy számos intézkedés történt az ügyben az elmúlt években.”
A dokumentum szerint tehát nem Brüsszel, hanem a tagállami gyakorlatok – köztük a magyarországi korrupciós kockázatok – akadályozzák a szabadabb kereskedelmet. Ha ezek csökkennének, az enyhíthetné az EU-val szembeni amerikai kritikákat is.
Bár Magyarország önállóan nem alkudhat ki külön vámmegállapodásokat, az USA általános panaszainak mérsékléséhez hozzájárulhatna, ha legalább a közbeszerzések átláthatóságát javítaná – ez politikai és gazdasági szinten is enyhíthetné az amerikai nyomást.
