Az Európai Unió tagállamainak kormányai jóváhagyták, hogy kereskedelmi válaszintézkedéseket vezessenek be az Egyesült Államok új vámjai miatt – közölte szerdán az Európai Bizottság a https://telex.hu/gazdasag/2025/04/09/eu-europai-unio-tanacsa-vam-usa-trump beszámolója szerint.
Az amerikai kormány múlt héten új vámokat vetett ki szinte minden országra, így az uniós tagállamokra is. Bár az EU az intézkedések nyomán 20 százalékos vámterhelést kapott egy egységes képlet alapján, a most bejelentett uniós lépések közvetlenül nem erre reagálnak. A Bizottság az USA korábban bevezetett, 25 százalékos acél- és alumíniumvámját nevezte meg indokként, amely szintén nem kizárólag az EU-t, hanem a teljes amerikai importot érintette.
Brüsszel szerint az Egyesült Államok lépései „alaptalanok és gazdaságilag károsak”, nemcsak az EU és az USA, hanem a globális kereskedelem szempontjából is. A Bizottság hangsúlyozta: továbbra is egy tárgyalásos, kölcsönösen előnyös megoldásban érdekeltek, de készek határozottan fellépni, ha erre nem mutatkozik hajlandóság Washington részéről.
A tagállamok kereskedelmi miniszterei hétfőn egyeztettek azokról a termékekről, amelyekre kiterjednének az uniós ellenintézkedések. A Politico információi szerint a szankciós lista egy még nem véglegesített változata alapján az intézkedések összértéke elérheti a 22 milliárd eurót, a 2023-as importadatok alapján. A lap úgy tudja, hogy az uniós válasz főként azokat az amerikai államokat célozza, ahol erősek Donald Trump republikánus támogatói.
A Reuters beszámolója szerint ugyanakkor a nagy alkoholgyártó országok – vélhetően Franciaország és Írország – nyomására bizonyos italok, például whisky és bor végül lekerültek a listáról, hogy megelőzzenek egy esetleges amerikai visszavágást ezen a területen.
A tárgyalások után Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős biztosa hangsúlyozta: nyitottak a megegyezésre, és készen állnak a párbeszédre, „amint az amerikai fél is hajlandó erre”. Hozzátette azonban: „nem fogunk a végtelenségig várni”. Az első uniós válaszintézkedések április 15-én lépnek életbe, a második hullámot május végére tervezik.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a hétfői tanácskozás után, majd szerdán ismét megerősítette, hogy Magyarország nemmel szavazott. A döntéshez azonban nem volt szükség egyhangú támogatásra, így a magyar ellenvetés nem akadályozta meg az intézkedések elfogadását.
