Az 1800-as évek végétől egészen az 1970-es évek végéig először lóvasút, majd dízelvontatású kisvasút kötötte össze a majorságokat, Kapuvártól Indián át Mekszikóig. Ez utóbbi két település állítólag arról kapta a nevét, hogy olyan messze voltak mindentől, mintha Indiába vagy Mexikóba utazott volna az ember.
Mekszikópuszta a mai Fertőújlak, Indiamajor viszont a "felszabadulás" környékén megszűnt létezni. Ezt az információt a Kapuvár Házhely városrészéből észak felé kiinduló kerékpárút mellett egy emléktáblán is olvashatjuk, pontosan ott, ahol az egykori Indiamajor létezett. Emlékét a táblán kívül valami azért még őrzi: egy artézi-kút, ami a szántóföldön helyezkedik el. A kutat még maga Báró Berg Gusztáv fúratta.
A kerékpárútról nehezen észrevehető, de valaki volt olyan rendes, és bejelölte a Google-térképen. Ez a kút látta el egykor a majorság lakóit, később pedig a környéken mezőgazdasági munkát végzőket friss vízzel. Mára azonban sajnos igen leromlott állapotba került, ráadásul gyakorlatilag megközelíthetetlen, mivel nem vezet hozzá út. Érdemes lenne megmenteni az utókornak, hiszen a feltörő rétegvíznek köszönhetően egy artézi-kútról van szó, ami állandóan folyik. Mondjuk ottjártamkor épp csak csordogált, de ugyanez érvényes a vitnyédi artézi-kutakra is.
Kapuváron egyébként működik egy másik artézi kút is, ami viszont most is bővízű: Garta városrészben, a templommal szemben egy kis parkban ömlik egy díszkútból a kissé vasízű, tiszta rétegvíz.
