Az alábbiakban a Magyar Újságírók Országos Szövetségének vitaindítóját közöljük:
Az elmúlt másfél évtizedben elképesztő mértékű pénzpocsékolás ment végbe a média világában, miközben jelentős értéket képviselő szereplők folyamatosan a túlélésért küzdöttek vagy fel is adták a harcot. Meggyőződésünk, hogy a közpénzköltés jelentős átalakítása nem várhat tovább: egyszerre szükséges jobban vigyázni az adófizetők forintjaira és a rendelkezésre álló keretet igazságosabban kell elosztani.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége - együttműködésben a független vidéki lapok egy részét tömörítő Fülke közösségével - vitaindítónak, alapvetésnek a következőket fogalmazza meg.
Javaslatot teszünk a Médiaalap létrehozására. Ennek alapvetése, hogy a valódi, független sajtó a kultúra része. Ahogyan más szereplők (színház, film, művészeti oktatás, közgyűjtemények stb.) költségvetési támogatásának elvi jogát senki sem vitatja, úgy az értékteremtő újságírást is be kell vonni ebbe a körbe. A támogatásnak politikától függetlennek kell lennie, ennek garanciája lehet a teljes átláthatóság, a pályázati forma, szakmai zsűri felkérése és a nyilvánosság a döntésekbe való részbeni bevonása.
A pénzügyi keret szigorúan nem más kulturális vagy társadalmi terület kárára jönne létre, két lehetséges forrásra is javaslatot teszünk. Az egyik a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nevezett, a hírek alapján megszüntetésre szánt szervezet éves költségvetése. A másik lehetséges forrás a közmédia költségvetésének – a teljes átvilágítást követően – öt-tíz százaléka.
A pályázható éves pénzkeret így 6-16 milliárd forint közötti összeg. Fontos, támogatandó, megmentendő területek, melyekre külön-külön kiírások vonatkozhatnának:
1. A VIDÉKI SAJTÓ TÁMOGATÁSA (Működési támogatás)
A közpénzek nélkül működő és politikai propagandától mentes valódi vidéki szerkesztőségek gazdasági helyzete drámaivá vált. Számuk csekély, az újságíró szakma vidéken eltűnőben van, alig féltucatnyi stáb, illetve néhány szabadúszó őrzi még a lángot. Az ő megmentésük, az újabb, közéleti-kulturális értéket előállítani képes műhelyek létrehozása az egészséges nyilvánosság létének, a valódi hírek országos terjesztésének, a társadalmi kontrollnak az alapja. Jelenleg több esetben a bérek kifizetése is gondot okoz, számukra működési támogatást érdemes nyújtani.
2. A KULTURÁLIS SAJTÓ TÁMOGATÁSA (Működési támogatás)
Miközben a kulturális szegmens számos területe állami támogatást kap, a keletkező értékek létét szélesebb körökhöz eljuttató és azt recenzió alá vető kulturális sajtó létproblémákkal küzd, számos közösség megszűnt vagy annak határára jutott. Értékmentő küldetés a sajtó ezen területének megmentése, mely társadalmi okokból sosem ér el a bulvárhoz, vagy akár a politikai sajtóhoz mérhető tömeget, de a kultúrát minőségi, és nem csupán mennyiségi alapon szükséges megítélni.
3. AZ ÍROTT-NYOMTATOTT KÖZÉLETI SAJTÓ KULTURÁLIS
ÖRÖKSÉGKÉNT VALÓ ELISMERÉSE ÉS TÁMOGATÁSA (Működési- fejlesztési támogatás)
A hazai nyomtatott sajtó értékesített példányszáma a legtöbb szerkesztőség esetében jelentősen visszaesett. A tendencia máshol a világban is tapasztalható, de általában messze nem ilyen mértékben. A minőségi nyomtatott sajtó szerepe a hírközlésről egyre inkább a az olvasmányélmény, a tudásgyarapítás irányába tolódott el. Miként a nyomtatott könyvektől sem vettünk búcsút, úgy kultúránk, civilizációnk átörökítését célozza a nívós heti- és havilappiac, a szaklapok, magazinok életben tartása. A támogatás nem szolgálhat egyedüli forrásként, szükség van a befogadóra, az értő befogadó közönségre, mely maga is anyagi áldozatot hoz a lap érdekében (pl. előfizet). A minőség megtartásának feltétele azonban a nagyobb anyagi mozgástér. Ugyanebből a keretből kapna támogatást az online sajtó is, indokolt esetben.
4. TECHNIKAI, INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEK ÉS A KÉPZÉSEK TÁMOGATÁSA (Fejlesztési támogatás)
A szerkesztőségek jelentős része anyagi okokból, illetve idő, kapacitás
hiányában nem volt képes a szükséges fejlesztéseket meglépni. Az elmúlt tíz- tizenöt évben a technika elszáguldott a szakma mellett. A térség államaihoz mérten is lemaradt a mesterséges intelligencia normális használatát, nyílt forrású információszerző eszközök alkalmazását illetően. Nem feltétlen alapkészség a videók, hanganyagok, illetve a közösségi média kezelése. A naprakész, nagy tudású, kellő jogismereti háttérrel is megerősített újságíró- szerkesztő stáb megléte a minőség alapfeltétele.
5. KÖZÖNSÉGDÍJ (Működési és fejlesztési támogatás)
A szerkesztőségek külön-külön kreatív fejlesztési ötletekkel, nagy erőforrást igénylő oknyomozó témákkal pályázhatnak, melyek támogatásáról nyilvános felületen keresztül a közönség dönthet.
Javasoljuk a fentiek megfontolását és a részletekbe menő egyeztetések mielőbbi megkezdését.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége
