A brit székhelyű Egyetemek és Főiskolák Környezetvédelmi Szövetsége (Environmental Association for Universities and Colleges, EAUC) 2004 óta ítéli oda a Zöld Talár díjat, az ENSZ Környezetvédelmi Programja partnerségével és támogatásával. A több mint 200 intézményt tagjai sorában tudó szervezet célja a fenntarthatóság támogatása a felsőoktatásban.
Az idei díjakat július 7-én online ünnepség keretében adják át, s az egyik nyertes a Széchenyi István Egyetem is lehet, amelynek pályázatát „a társadalom segítése” kategóriában a 13 döntős közé választották, két-két brazil és malajziai, valamint egy-egy egyesült államokbeli, brit, francia, kanadai, hongkongi, ausztrál, mexikói és kolumbiai egyetem mellett. Dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes elmondta: az egyetem a tudásötszög modelljében végzi tevékenységét, ezzel is szolgálva a térséget.
Ennek lényege az intézmény szoros kapcsolata az ipari, a kormányzati és a civil, egyházi, illetve médiaszereplőkkel, hangsúlyt fektetve a természeti környezettel való harmonikus együttélés, valamint a fenntartható fejlődés szempontjaira.
„Ezen törekvéseink sikerét mutatja, hogy egyetemünk idén már másodszor került fel a Times Higher Education a világ felsőoktatási intézményeit az ENSZ által megfogalmazott tizenhét fenntartható fejlődési cél alapján vizsgáló listájára, s a »fenntartható városok és közösségek« kategóriában például a világ kétszáz legjobbja közé sorolták” – hangoztatta dr. Lukács Eszter.
A Széchenyi-egyetem a díjra egy olyan európai uniós projektjével pályázott, amely egészségesebb, nagyobb tápanyagtartalmú élelmiszerek létrehozásáról szól. Dr. Szakál Pál, a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Víz- és Környezettudományi Tanszékének professzora elmondta: régóta foglalkoznak azzal, miként lehet nagy tisztaságú mezőgazdasági és ipari hulladékokat új vegyületek és trágyázási módszerek, valamint növényvédő szerek kifejlesztésére használni. A cél, hogy ezek révén javuljon a megtermelt, előállított élelmiszerek minősége. Ebben a projektben elsősorban búzából készült lisztes termékek vannak a fókuszban.
„A körforgásos gazdálkodás igényeinek megfelelően igyekszünk minden olyan hulladékot feltérképezni, ami a mezőgazdaság számára hasznosítható. Általuk tápanyagokban gazdag gabonamagvak és csökkentett adalékanyag-tartalmú pékáruk állíthatók elő. További előnyt jelent, hogy ezzel energiát spórolunk, emellett csökkentjük a hulladékok elhelyezéséből eredő problémákat. Eddigi kutatásaink során sikerült bizonyítanunk, hogy bizonyos elemekkel javítható a termékek antioxidáns-tartalma” – fejtette ki a professzor.
