Ezúttal is az Őrség és a nyugati határ felé vettük az irányt, hogy bemutassunk egy Szombathelytől csaknem 50 kilométerre fekvő apró települést. Csörötneket a Rába szeli ketté, a folyó közelsége pedig nemcsak természeti értékeket, hanem komoly veszélyeket is jelentett a helyiek számára. A falu jelentős része árvízveszélyes területen fekszik, így a folyó időről időre a település jövőjét is bizonytalanná tette.
Sokáig úgy tűnt, hogy a természeti adottságok komoly akadályt gördítenek Csörötnek fejlődése elé. A helyzetet végül az Európai Unió kohéziós alapjának 730 millió forintos támogatásával megvalósult árvízvédelmi beruházás segített rendezni. A kiépített védművek nagyobb biztonságot teremtettek, és új lehetőségeket nyitottak a falu előtt, így pedig a hosszabb távú fejlesztésekre is nagyobb figyelem juthatott.
Ebben fontos szerepe volt Kocsis Zsolt polgármesternek is, aki nem félt uniós pályázatokon indulni, és a fejlesztési lehetőségeket nem kizárólag településhatárokon belül kereste. Csörötnek több olyan együttműködésben is részt vett, amelyben más, környező településekkel közösen pályáztak uniós támogatásra. Ezekben az esetekben a falu gyakran gesztortelepülésként vállalt szerepet, vagyis a közös projektek koordinálásából is kivette a részét.
Az árvízvédelem megteremtette a biztonságosabb működés alapjait, a pályázatok pedig további fejlesztésekhez segíthették hozzá a falut. A Rába ezután már nem csupán veszélyforrásként jelent meg: a folyó és környezete a vízi turizmus fejlesztésében is lehetőségeket kínált. A történet így nem egyszerűen egy árvízvédelmi beruházásról szól, hanem arról is, hogyan lehet egy helyi problémából kiindulva hosszabb távú településfejlesztési stratégiát építeni.
Hogy milyen döntések, pályázatok és együttműködések vezettek idáig, arról Kocsis Zsolt polgármestert kérdeztük. Videós interjúnkban a Rába jelentette kihívásokról és Csörötnek fejlődéséről is beszélgettünk:
Mi az az uniós Kohéziós Alap?
Az elmaradottabb térségek felzárkóztatásáért
Az Európai Unió kohéziós politikájának célja, hogy mérsékelje a tagállamok és régiók közötti gazdasági és társadalmi különbségeket. Ennek részeként különböző uniós alapokból utak, közművek, környezetvédelmi beruházások és más fejlesztések is támogatást kaphatnak.
Miért fontos ez egy kis falunak?
Egy kisebb önkormányzat saját bevételeiből sokszor nem tudna megvalósítani egy nagyobb árvízvédelmi vagy infrastrukturális beruházást. A pályázati források lehetőséget adnak arra, hogy olyan fejlesztések is elinduljanak, amelyek helyi szinten túl nagy anyagi terhet jelentenének.
Nem mindegy, melyik alapról beszélünk.
A Kohéziós Alap az uniós támogatási rendszer egyik konkrét pénzügyi eszköze, amely elsősorban környezetvédelmi és közlekedési beruházásokat támogat a jogosult tagállamokban. Más fejlesztéseket az Európai Regionális Fejlesztési Alap vagy más uniós programok finanszírozhatnak.
A polgármesterrel készült interjú után elindultunk felfedezni Csörötneket. Az önkormányzati hivatallal szinte szemben áll a régi Bekes-villa, amely ma óvodaként működik. A falunak bölcsődéje és iskolája is van, igaz, ezek már nem egykori villaépületekben kaptak helyet.
A falu másik látványossága lehetne az a malom, amelyet a hagyomány szerint a ciszterek építettek az 1813-as nagy árvíz után. Az épületet később Bekes József villamosmérnök vásárolta meg és alakította át. Bár a hasznosítására lennének tervek, a malom állapota meglehetősen leromlott, így egyelőre inkább a múlt emlékét őrzi, mintsem a település aktív látnivalóinak sorát gyarapítja.
Természetesen az árvízvédelmi rendszer egy részét is megnéztük, mert sz országban először itt épült mobilgát, nem pedig Szentendrén. Ezt követően a kemping felé vettük az irányt. A kedvünkért a csónakházat is kinyitották, így akár még egy vadvízi evezésbe is belevághattunk volna.
Innen a Ciszter-kilátóhoz vezetett az utunk, amely Csörötnek határában, a dombon található. Az erdőn át vezető út végén apró présházakból álló kis település fogadott minket. Olyan érzésünk támadt, mintha Csörötnek egy kisebb változatát építették volna fel a domboldalon.
A kilátó viszont tényleg hatalmas a maga négy emeletével, a panoráma pedig pazar. Az élményt tovább fokozza a hozzá tartozó látogatóközpont, ahol a falu közösségi eseményeit is meg lehet tartani.
A sétánk során egy macska is kedvet kapott a riporterkedéshez, és hozzánk szegődött. Kis idegenvezetőnk körbevezetett minket a saját utcájában, mi pedig közben azt is láthattuk, hogy új építésű, átalakított és felújított házakból sincs hiány. Nem is csoda, hiszen sokan Ausztriában dolgoznak, mások a környező városokban vállalnak munkát, míg vannak, akik a mezőgazdaságból vagy szezonálisan a turizmusból élnek.
Csörötnek története: ciszterci gyökerek és magyar-szlovén múlt
Csörötnek története a középkorig nyúlik vissza. A Rába menti település a szentgotthárdi ciszterci apátság birtokaként, annak jobbágyfalujaként alakult ki. Első ismert írásos említése 1350-ből származik, amikor Chyrenuk néven jegyezték fel.
A falu múltját a földrajzi elhelyezkedése és a környék történelme egyaránt alakította. A magyar lakosság mellett szlovén közösség is élt itt, a település pedig a Rába-vidék kulturális világához kötődik. A környék hagyományai, a szerekre tagolódó faluszerkezet és a szomszédos tájegységek hatásai ma is részei a helyi identitásnak.
Csörötnek történetének egyik tragikus fejezete a második világháborúhoz kapcsolódik. 1944. november 1-jén angolszász repülőgépek bombázták a települést. A rendelkezésre álló helytörténeti adatok szerint a támadásnak 13 halálos áldozata és két súlyos sérültje volt.
A község két ismert szülötte Kuntár Lajos újságíró, könyvtáros és helytörténész, valamint Báger Gusztáv közgazdász és József Attila-díjas költő. Kuntár Lajos külön könyvet is írt szülőfalujáról Hármaskönyv Csörötnekről címmel, munkásságát pedig a település díszpolgári címmel ismerte el.
A Rába közelsége évszázadokon át meghatározta a helyiek életét. A folyó egyszerre jelentett természeti értéket, megélhetési lehetőséget és veszélyforrást. Ez a kettősség a modern kori településfejlesztésben is fontos szerepet kapott: az árvízvédelem megteremtése a falu biztonságának és további fejlődésének egyik alapvető kérdésévé vált.
