Keserű valóság - A magyarok háromnegyede szegénynek számít uniós szinten

Magyarország tapodtat sem lépett előre, miközben a a többi kelet-európai ország lassan, de biztosan dolgozza le a hátrányát.

Pár napja írtunk arról , hogy a szegénység rejtőzködik, de létezik. A publicisztika komoly vitát váltott ki olvasóinkból, eddig 76 hozzászólás érkezett hozzá.

Nem könnyű és nem hálás téma az igazi szegénységről írni, hiszen sokan vannak úgy, hogy inkább becsukják a szemüket, mint szembenézzenek azzal, hogyan kénytelenek emberek élni a 21. század elején.

Egy most megjelent tanulmányból azonban kiderül, hogy nem csak azok az emberek nevezhetők szegénynek, akik a porpáci Csókakő-majorban élnek, merthogy

az Európai Unió felől nézve a magyarok háromnegyede szegénynek nevezhető.

A tanulmányt a TÁRKI munkatársai, Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György állították össze, és a 444.hu szemlézte . Az anyag nem csak Magyarországról szól, hanem az Európai Unió helyzetéről, de a legkirívóbb belőle a címben említett kijelentés. És ez a mondat:

2005 és 2017 között nemzetközi összevetésben tapodtat sem léptünk előre

Az anyag az úgynevezett a szegénységi küszöböt (is) vizsgálta az uniós országokban, valamint azt is, hogy ez hogyan változott a vizsgált 12 év alatt.

A szegénységi küszöb alá azokat a háztartásokat sorolják, ahol a háztartás összes jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál. A bevett definíció szerint akik ennél kevesebb pénzből élnek, szegénynek számítanak a saját országukban.

Ha az Unió mind a 28 tagállamát egy országként kezeljük, akkor meg lehet határozni közös szegénységi küszöbét az összesített jövedelmi közép 60 százalékánál. Aztán már csak azt kell megnézni, mekkora a távolság az uniós szegénységi küszöb és az egyes országok szegénységi küszöbei között.

Az alábbi grafikonon az olasz (IT) és a brit (UK) szegénységi küszöb szinte pont egybeesik az uniós átlaggal, a magyar ehhez képest csak 40 százalékát teszi ki.

A narancssárga vonalak jelzik, hogy az egyes országok szegénységi küszöbe mennyivel marad el az összesítettől. Az EU-ból csak Bulgária (BG) és Románia (RO) végzett mögöttünk. Persze, vannak országok, például Hollandia (NL) vagy Németország (DE), ahol a szegénységi küszöb magasabban húzódik az uniósnál, ezt kék vonalak mutatják.

A narancssárga csoportban, ahová Magyarország is tartozik, rosszabbak a jövedelmi viszonyok az összesítettnél, a kék csoportban jobbak.

Az 1-es értéknél húzódik az összesített, uniós szegénységi küszöb. Az oszlopok azt mutatják, hogy az egyes országok hány százalékkal maradnak el ettől, vagy hány százalékkal haladják meg
Forrás: Gábos András, Tomka Zsófia, Tóth István György

A következő grafikonon látszik, hogy

a magyar szegénységi küszöb 2005-ben is ugyanúgy az uniós 40 százaléka volt, mint 2017-ben.

A többi, 2004-ben csatlakozott ország ehhez képest nagyobb ütemben tudott felzárkózni. Akkoriban a lengyelek is 40 százalékon álltak, mostanra elérték a 70-et. A szlovákok 60-nál, a csehek 80-nál tartanak.

Az uniós országok jövedelmi küszöbe az összesített, uniós szegénységi küszöb arányában
Forrás: Gábos András, Tomka Zsófia, Tóth István György

A harmadik grafikonból kiderül,

A magyarok háromnegyede uniós szinten szegénynek számít, ami még a bolgárnál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.

A narancssárga oszlopok mutatják, hogy Finnországban, Franciaországban vagy Hollandiában az emberek alig 5 százaléka számít uniós szinten szegénynek. A cseheknél 20 százalék, a lengyeleknél 40, a szlovákoknál 50. Nálunk több mint 75.
A narancssárga oszlopok azt mutatják, hogy az egyes országokban a társadalom hány százaléka él az uniós szegénységi küszöb alatt. A kék oszlopok pedig azt mutatják, mennyien élnek a nemzeti szegénységi küszöb alatt
Forrás: Gábos András, Tomka Zsófia, Tóth István György

A tanulmány adataihoz annyit tennénk hozzá, hogy mindez nem csak azért szomorú, mert ilyen sokkal vagyunk lemaradva az uniós életszínvonaltól. Ennél sokkal szomorúbb, hogy

míg a többi volt szocialista ország életszínvonala lassan, de közelít az uniós átlaghoz, mi több mint egy évtizede tartjuk ugyanazt a távolságot.

Hasonló következtetésre jutottunk a közelmúltban a minimálbéreket vizsgálva .

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@enyugat.hu

Kérjük válasszon:

Hírek