Pár napja írtunk arról , hogy a szegénység rejtőzködik, de létezik. A publicisztika komoly vitát váltott ki olvasóinkból, eddig 76 hozzászólás érkezett hozzá.
Nem könnyű és nem hálás téma az igazi szegénységről írni, hiszen sokan vannak úgy, hogy inkább becsukják a szemüket, mint szembenézzenek azzal, hogyan kénytelenek emberek élni a 21. század elején.
Egy most megjelent tanulmányból azonban kiderül, hogy nem csak azok az emberek nevezhetők szegénynek, akik a porpáci Csókakő-majorban élnek, merthogy
az Európai Unió felől nézve a magyarok háromnegyede szegénynek nevezhető.
A tanulmányt a TÁRKI munkatársai, Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György állították össze, és a 444.hu szemlézte . Az anyag nem csak Magyarországról szól, hanem az Európai Unió helyzetéről, de a legkirívóbb belőle a címben említett kijelentés. És ez a mondat:
2005 és 2017 között nemzetközi összevetésben tapodtat sem léptünk előre
Az anyag az úgynevezett a szegénységi küszöböt (is) vizsgálta az uniós országokban, valamint azt is, hogy ez hogyan változott a vizsgált 12 év alatt.
A szegénységi küszöb alá azokat a háztartásokat sorolják, ahol a háztartás összes jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál. A bevett definíció szerint akik ennél kevesebb pénzből élnek, szegénynek számítanak a saját országukban.
Ha az Unió mind a 28 tagállamát egy országként kezeljük, akkor meg lehet határozni közös szegénységi küszöbét az összesített jövedelmi közép 60 százalékánál. Aztán már csak azt kell megnézni, mekkora a távolság az uniós szegénységi küszöb és az egyes országok szegénységi küszöbei között.
Az alábbi grafikonon az olasz (IT) és a brit (UK) szegénységi küszöb szinte pont egybeesik az uniós átlaggal, a magyar ehhez képest csak 40 százalékát teszi ki.
A narancssárga vonalak jelzik, hogy az egyes országok szegénységi küszöbe mennyivel marad el az összesítettől. Az EU-ból csak Bulgária (BG) és Románia (RO) végzett mögöttünk. Persze, vannak országok, például Hollandia (NL) vagy Németország (DE), ahol a szegénységi küszöb magasabban húzódik az uniósnál, ezt kék vonalak mutatják.
A narancssárga csoportban, ahová Magyarország is tartozik, rosszabbak a jövedelmi viszonyok az összesítettnél, a kék csoportban jobbak.
A következő grafikonon látszik, hogy
a magyar szegénységi küszöb 2005-ben is ugyanúgy az uniós 40 százaléka volt, mint 2017-ben.
A többi, 2004-ben csatlakozott ország ehhez képest nagyobb ütemben tudott felzárkózni. Akkoriban a lengyelek is 40 százalékon álltak, mostanra elérték a 70-et. A szlovákok 60-nál, a csehek 80-nál tartanak.
A harmadik grafikonból kiderül,
A magyarok háromnegyede uniós szinten szegénynek számít, ami még a bolgárnál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.
A narancssárga oszlopok mutatják, hogy Finnországban, Franciaországban vagy Hollandiában az emberek alig 5 százaléka számít uniós szinten szegénynek. A cseheknél 20 százalék, a lengyeleknél 40, a szlovákoknál 50. Nálunk több mint 75.
A tanulmány adataihoz annyit tennénk hozzá, hogy mindez nem csak azért szomorú, mert ilyen sokkal vagyunk lemaradva az uniós életszínvonaltól. Ennél sokkal szomorúbb, hogy
míg a többi volt szocialista ország életszínvonala lassan, de közelít az uniós átlaghoz, mi több mint egy évtizede tartjuk ugyanazt a távolságot.
Hasonló következtetésre jutottunk a közelmúltban a minimálbéreket vizsgálva .
