Miközben szinte egész Európa le van maradva a földgázbetárolással, a magyar piacon gyorsított ütemben halad a folyamat, idén a tavaly júniusi mennyiség kétszerese került a tárolókba. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) friss piacmonitoring riportja szerint nyár elején jelentős drágulás jellemezte az európai földgázpiacot, tavaly júniushoz viszonyítva négyszeresére nőttek az árak - olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) oldalán .
Jelentősen emelkedő gázárak jellemezték a júniusi hónapot: egyetlen hónap alatt több mint 8 €/MWh volt az áremelkedés a spot piacokon, tavaly júniushoz viszonyítva négyszeresére nőttek az árak. Az áremelkedést elsősorban az okozta, hogy globálisan vált szűkössé a gázpiac: az ázsiai kereslet gyorsan nőtt, így Európába alig érkezett a cseppfolyós földgázból (LNG).
A nyári karbantartások miatt a csővezetékes szállítók kínálata is korlátozott volt, miközben szinte egész Európa le volt maradva a betárolással. Bár Ukrajna felől lett volna elérhető szállítókapacitás, az Északi Áramlattal kapcsolatos nemzetközi tárgyalások előtt az orosz földgáz kínálata is csökkent. Az alacsony tárolói készletszint miatt a piac arra számít, hogy a piaci szűkösség az egész gázévben fennmarad. Így a 2022-re várt gázárak is 25€/MWh fölé emelkedtek, a kereslet és kínálat egyensúlyba kerülését és az árak mérséklődését csak 2023-tól várják a kereskedők.
Az európai trendekkel ellentétben a magyar piacon gyorsított ütemben haladt a betárolás, a tavaly júniusi volumen kétszerese került a tárolókba. Az extra betárolás forrása az Ukrajna és kisebb mértékben a Románia felől érkező import volt. Bár a hazai piac jellemzően olcsóbb volt, mint az osztrák, Ausztria felől mégis importáltunk, miközben Szlovákia felé a kiszállítás volt jellemző. Az LNG-terminál átadása óta a horvát és a magyar piac egyre jobban integrálódik, amit jól mutat, hogy a rendszeres tranzitszállítások megszűnése ellenére egyre nagyobb a kétirányú kereskedelmi áramlás a két piac között - írja a MEKH.
Emelkedett a villamosenergia ára is, ezt három tényező okozta. Az első a magasabb kereslet, ami nagyrészt a kedvező növekedési kilátásoknak köszönhető. Rövid távon a hőhullámok fogyasztásra gyakorolt hatása is jelentős volt, a hivatal becslése szerint a magas hőmérsékletű napokon 5 %-kal is megemelkedik a hazai villamosenergia-kereslet. Szerencsére a nagyobb naperőművi termelés napközben visszafogta az árak emelkedését, az esti órákban azonban jelentős ártüskék jelentkeztek a nagyon meleg napokon.
Az áremelés második okát a tényezőárak jelentették. Ebben a hónapban leginkább a gázárak emelkedése húzta felfelé az áramárakat, a spot árak az előző hónaphoz képest 15%-kal nőttek, tavaly júniushoz viszonyítva közel négyszeres az árak emelkedése. A jövő évi gáztermék ára is 20 %-kal emelkedett a hónap során. Emellett a szén- és a széndioxid-kvótaárak is tovább nőttek, fokozva a költségoldali árnyomást. A magyar piacon a másnapi árak átlaga 78 €/MWh-ra kúszott, több olyan nap is volt, amikor a másnapi zsinórár meghaladta a 100 €/MWh-t. A jövő évi zsinórárak is 74 €/MW-ra emelkedtek, ami 50 %-kal magasabb, mint a tavaly júniusi érték.
Végül az Európa-szerte alacsony szélerőművi termelés is hozzájárult a magas árakhoz, melynek helyére a fosszilis termelés lépett. A legnagyobb európai piacokon közel 50 %-kal volt magasabb a szén- és gáztüzelésű erőművek termelése, mint egy évvel korábban.
A hazai termelés közel 30 %-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A nukleáris termelés a karbantartások eltérő ütemezése, a naperőművek termelése a beépített kapacitás emelkedése, a fosszilis termelés pedig a kedvező áralakulás miatt emelkedett. A naperőművek súlya a termelésen belül 12,6% volt - áll az összegzésben.
