A koronavírus-járvány elhúzódó hatásai a vendéglátó-szektort érintették talán a leghátrányosabban, s bár a nyár és a belföldi turizmus enyhített a nehézségeken, sok vállalkozás még nem állt talpra a sokkból. Nemcsak a hónapokig tartó szinte nullára redukálódott forgalom miatt kiesett bevételek hiánya nehezíti például a szállodaipar talpraállását: szakemberhiánnyal is küzdenek. Ráadásul egy szeptember elsején életbe lépő rendelet még extrakiadásokra is kötelezi a szállásadókat.
Új adatszolgáltatási kötelezettségeknek kell eleget tenniük ugyanis, amihez speciális okmányolvasóra is szükségük van. Ki kell fizetni az eszközt - aminek mezítlábas változata is csaknem kétszázezer forint, de a megbízhatóbb már csaknem a duplája -, a kezelése is idő, munkaerő, vagyis pénz. S hogy még érdekesebb legyen a történet: minden vendég okmányainak meg kell járnia a szkennert: az aggastyán iratainak éppúgy, mint a pár hetes csecsemőé. Ez is kiverte a szállodásoknál a biztosítékot, tapasztalatuk szerint ugyanis a magyar vendégek egyáltalán nem gondolnak arra, hogy aprócska gyerekeiknek is szükségük lesz fényképes iratokra mondjuk a hosszú hétvégén. Márpedig ha nincs okmány, nincs pihenés - a szállodáknak el kell utasítaniuk a vendéget.
Persze a változásról előre értesíthetik a szállásfoglalókat és többségük - jellemzően a nagy szállodák - ezt meg is teszik. De ez újabb idő, újabb ember, újabb költség.
A szálláshely-szolgáltatói szektor digitalizálásáról egyébként hivatalos tájékoztatást ad a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Vendég Információs Zárt Adatbázisának oldala (VIZA). Itt is olvasható, hogy a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők törvényben meghatározott adatait a Kormány által kijelölt tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen kell rögzíteni a törvényben meghatározott célból. Persze sokan azt gyanítják, az eszköz beszerzése a lényeg, valakinek jó és biztos üzlet...
A vendégeknek eddig is meg kellett adni egy bejelentkezési lap kitöltésével az adataikat, amelyeket a recepciós vitt fel a rendszerbe, szeptembertől viszont a beolvasó használatával ezek az adatok automatikusan kerülnek be a rendszerbe. Korábban ezen adatokat anonim módon adták meg, statisztikai célokat szolgáltak, most viszont nemzetvédelmi érdekből több adatot kell beolvasni és azokat el is tárolják. A VIZA rendszer legfeljebb két éven keresztül őrzi meg az oda beküldött adatokat, amikben célzottan és kizárólag a rendőrség végezhet keresést, bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatainak ellátásához.
Hogy a szállodák hány százaléka volt képes időben beszerezni az új adatszolgáltatáshoz szükséges technikát, arról egyelőre senki sem nyilatkozik.
De nemcsak a szállásadók vannak prés alatt. A vendéglátó üzleteknek 2022. január 1-től kell használniuk a „vendéglátó szoftvert”, amellyel a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé fognak adatot szolgáltatni. Ehhez regisztrálniuk is kell az NTAK rendszerébe. Ezt az adatszolgáltatási kötelezettséget, illetve megfelelő teljesítését a 210/2009. (IX.29.) Korm.rendelet módosítása alapján a települési jegyző fogja vizsgálni évente legalább egyszer (elég sok mindent mell már a jegyzőnek ellenőriznie, de meg fogja oldani). Mivel a jegyzők és az NTAK adatokat adnak át egymásnak arról, hogy mely vendéglátó üzleteknek kellene alkalmazniuk a szoftvert, ha valaki ezt nem teszi, könnyen lebukik.
És lehet fokozni: nem csak a szálláshelyeknek és a vendéglátó üzleteknek kell regisztrálniuk az NTAK rendszerébe, hanem a 2021.augusztus 19-től érvényes módosítás értelmében a turisztikai attrakciót üzemeltetőknek is. Tehát mindenkinek, aki látogatók számára élmény-, szabadidős, utazási szolgáltatásokkal, szórakoztatási funkcióval rendelkezik, ezzel foglalkozik. Nekik 2022. január 1-től úgynevezett „jegykezelő szoftver”-t kell használniuk, mellyel helyi vagy online jegyértékesítést, jegyérvényesítést és az NTAK-nak történő adatszolgáltatást végezhetnek. Ebbe a körbe a közfürdőtől a vidámparkig, a kalandpark, a táncos rendezvény is beletartozik.
