A Soproni Városi Tanács megbízásából a Győri Tervező Vállalat soproni irodája már 1972-ben a városvezetők asztalára tette a fertőrákosi öböl fejlesztésének kidolgozott tervét - emlékszik vissza a régmúltra Horváth Péter. A ma már nyugdíjas, egykor a Soproni Sportcentrum műszaki vezetőjeként, majd a Ligno Novum és más kiállítások szervezése okán is ismertté vált soproni szakember jól emlékszik: a hetvenes években hatalmas fejlesztés kezdődött a tó partján. Akkor a terv kisebb része készült el a pénzforrások hiánya miatt. Nem valósult meg az 1000 fős camping, a 210 építőtelek hétvégi házak részére, a 100 ágyas (!) idényszálló, valamint a 70 horgásztanya. De a tervek megvoltak, és kísértetiesen hasonlítanak a mostani beruházás terveihez! Horváth Péter dokumentumgyűjteménye érdekes időutazás és elképesztő párhuzamosságokat is feltár.
1972-ben például a Soproni Szemlében Pichler János írt tanulmányt A Fertőtáj üdülővidékké alakítása és tudományos feltárása címmel. Ebből képet kaphatunk egyrészt az ötven évvel ezelőtti Fertő parti életről, másrészt az akkori elképzelésekről is:
"A fertőrákosi sík víz parti területeire Sopron Város Tanácsa a Győri Tervező Vállalat Soproni Irodájával tanulmánytervet készíttetett. A tervezet a Rákos patak balpartján (északi part) levő vitorlástelep közművesítését és 1500 lő befogadóképességre való bővítését javasolja. A telepen most 40 faház van 300—400 fő befogadóképességgel. A sportolási felkészültség nagy. A Vitorlás Szövetség 470 taggal és 102 vitorlással rendelkezik. Évente több versenyt rendez. A Horgász Szövetség taglétszáma 360. A Rákos patak jobb partjára (déli part) új, korszerű üdülőtelepet terveznek, mégpedig 3000, később 5000 főre bővíthető strandot, campinget, víkendház és horgásztanya telepet."
A nagyszabású soproni tervekkel több ízben is foglalkozott a Népszabadság is. 1975 augusztusában például így írt lap:
"A bővítési program során már elkészült az autóút és az óriási parkolótér, megépült az új vitorláskikötő; ugyancsak új, tágas, a vízen átívelő mólók kötik össze az üdülőket, horgásztanyákat. Az üdülőtelep továbbfejlesztésének egyik fontos feltétele az öbölben sok évtized alatt lerakodott, helyenként már fél méter vastag iszapréteg eltávolítása. E célból már tavaly megkezdte az öböl kotrását a Velence nevű kotróhajó. E munka még több évig eltart. A kotróhajót felszerelték hínárvágó berendezéssel is, és ennek segítségével több nádszigetet is eltüntetnek, ezáltal nagyobb lesz az öböl szabad víztükre. A kotrással ideális — mintegy másfél méteres — vízmélység alakul ki. A fertőrákosi öbölben az ország egyik legnagyobb és legszebb tavi strandját alakítják ki.
Ez, mint tudjuk, nem vagy csak kis részben valósult meg. Ötven évvel később már a XXI. század igényeihez szabva, de az eredeti tervektől alig eltérő beruházás kezdődött. A környékbeliek egy része örül a fejlesztésnek, sokan azonban a tó és környéke élővilágát féltik és túlzónak tartják a fejlesztés nagyságrendjét. A két tábor pro és kontra érveket sorakoztat, a természetvédők tiltakoznak, politikusok hadakoznak, már az EU is foglalkozik az üggyel, miközben az évek óta elzárt területen munkagépek dolgoznak. A történet végét még nem látni, ahhoz túl sok a bizonytalansági tényező. És nemcsak a politikai körülmények változhatnak, változik maga a tó is. A Soproni Napló írta 1908. július-szeptemberi számában:
"...szakértőket kellene meghallgatni, kik ismerik a Rábaszabályozás kérdését és akik ismerik a Fertőt is, mert e tekintetben mostanáig — minden vélemény elágazó volt. Az bizonyos, hogy az elmélet eddig a Fertőt illetőleg mindig csütörtököt mondott, mert a Fertő természete szinte kiismer hetlen. Még legtöbbet ért azoknak a laikusoknak a véleménye, kik nem papíron, de a valóságban tanulták megismerni ezt a szeszélyes vizet. Valódi értéke csak az esetben lesz a Fertőnek, ha nem lesz kitéve az elapadás veszélyének, mint ahogy eddig kitéve volt, hanem biztosan lehet arra számítani, hogy vízszintje nem fog elapadni..."
