Ha a trianoni döntésről van szó, akkor általában Erdélyről, a Felvidékről vagy a Vajdaságról beszélünk. De a Nyugat-Dunántúlból is elvettek kisebb területeket, és ebben az ügyben ma sincs egyetértés a magyarok és az osztrákok között.
Valódi hírek Sopronból és környékéről! Légy az enyugat.hu támogatója!
Támogatom
A péntek délutáni Nyugat-pocast vendége Murber Ibolya történész, az ELTE-SEK egyetemi docense volt, akinek a jövő héten jelenik meg a témában írt könyve.
Ezekre a kérdésekre keresték a választ:
- Miért van hallgatás a nyugat-dunántúli, és benne Vas megyei területek elcsatolásáról?
- Miért nincs ebben a kérdésben a mai napig egyetértés Magyarország és Ausztria között?
- Azok az országok, amelyek területeket kaptak Magyarországtól, az ellenségeink voltak az I. világháborúban. Kivéve Ausztriát, ők a szövetségeseink voltak. Miért ítéltek nekik mégis magyar területeket?
- Milyen erős volt az érintett lakosság ellenállása?
- Mi volt a fő oka annak, hogy a lakosság nagy részét szinte nem is érdekelte, melyik ország állampolgára lesz?
- Miért érkeztek az érintett területekre fegyveres jobboldali félkatonai alakulatok?
- Voltak-e fegyveres összecsapások?
- Miért alapították meg a rövid életű, önálló Lajtabánság államot?
- Milyen kompromisszumok árán egyeztek meg az osztrákok és a magyarok?
- Tényleg előre tudták a soproni népszavazás eredményét?
- Milyen gazdasági következményei voltak a burgenlandi területek elvesztésének?
- Nemrég még a burgenlandiak hozzánk jártak sajtót vásárolni, most mi járunk hozzájuk dolgozni. Ennyi maradt meg az évszázados kapcsolatból?
Ez a tartalom a szombathelyi központú Nyugat.hu és a soproni központú Enyugat.hu együttműködése nyomán jött létre. Támogasd a független helyi újságírást!
