Nyugat podcast: Hogyan lett a Nyugat-Dunántúl egy részéből Burgenland?

A Nyugat.hu legutóbbi podcastjában arról beszélgettek, hogy voltak-e fegyveres összecsapások a térségben. Murber Ibolya történész, az ELTE-SEK egyetemi docense volt a vendég pénteken.

Ha a trianoni döntésről van szó, akkor általában Erdélyről, a Felvidékről vagy a Vajdaságról beszélünk. De a Nyugat-Dunántúlból is elvettek kisebb területeket, és ebben az ügyben ma sincs egyetértés a magyarok és az osztrákok között.

A péntek délutáni Nyugat-pocast vendége Murber Ibolya történész, az ELTE-SEK egyetemi docense volt, akinek a jövő héten jelenik meg a témában írt könyve.

Ezekre a kérdésekre keresték a választ:

  • Miért van hallgatás a nyugat-dunántúli, és benne Vas megyei területek elcsatolásáról?
  • Miért nincs ebben a kérdésben a mai napig egyetértés Magyarország és Ausztria között?
  • Azok az országok, amelyek területeket kaptak Magyarországtól, az ellenségeink voltak az I. világháborúban. Kivéve Ausztriát, ők a szövetségeseink voltak. Miért ítéltek nekik mégis magyar területeket?
  • Milyen erős volt az érintett lakosság ellenállása?
  • Mi volt a fő oka annak, hogy a lakosság nagy részét szinte nem is érdekelte, melyik ország állampolgára lesz?
  • Miért érkeztek az érintett területekre fegyveres jobboldali félkatonai alakulatok?
  • Voltak-e fegyveres összecsapások?
  • Miért alapították meg a rövid életű, önálló Lajtabánság államot?
  • Milyen kompromisszumok árán egyeztek meg az osztrákok és a magyarok?
  • Tényleg előre tudták a soproni népszavazás eredményét?
  • Milyen gazdasági következményei voltak a burgenlandi területek elvesztésének?
  • Nemrég még a burgenlandiak hozzánk jártak sajtót vásárolni, most mi járunk hozzájuk dolgozni. Ennyi maradt meg az évszázados kapcsolatból?
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@enyugat.hu

Kérjük válasszon:

Hírek