A magyarok ragaszkodnak a saját otthonhoz

Nyugat-Európában jóval kevésbé jellemzőek a saját tulajdonú ingatlanok. Ott a produktivitás szempontjából kulcsfontosságú lakossági mobilitás a fontosabb.

Az Európai Unió lakosságának 69,8 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban. Magyarországon ez az érték 91,3 százalék, ennél magasabb tulajdonosi aránnyal mindössze két ország előzi meg hazánkat. A Duna House elemzése szerint a 2018-ig lassan csökkenő tulajdonosi arányt az otthonteremtési kedvezmények fordították ismét emelkedő irányba. A növekvő arány a lakhatási lehetőségek elérhetőségének szempontjából előnyös, azonban akadályozza a bérleti kultúra fejlődését és a társadalmi produktivitás szempontjából kulcsfontosságú lakossági mobilitást.

Az európai országok közül Romániában a legmagasabb (96,1%) a saját tulajdonú ingatlanok aránya – derül ki az Eurostat legfrissebb statisztikáiból . Keleti szomszédunkat Szlovákia (92,3%) követi a rangsorban, míg a 3. helyen Horvátországgal osztozunk, hiszen a balkáni államban és hazánkban is mindössze 8,7%-os a bérlemények hányada. Nyugat-Európával összehasonlítva már jóval kevésbé jellemzőek a saját tulajdonú ingatlanok: Hollandiában 69, Svédországban 64,5, a franciáknál pedig 64%. A német ingatlanállomány alig fele tölti be a saját otthon funkcióját, de ezek aránya 60% alatt van Ausztriában és Dániában is. Svájcból nem állnak még rendelkezésre naprakész tulajdonlási megoszlások, de a 2018-as adatok alapján 55-60%-os túlsúlyban vannak a bérlemények, köszönhetően a jól működő lakásszövetkezeti rendszerüknek.

Magyarországon a svájcihoz hasonló struktúra szinte elképzelhetetlen. „A rendszerváltás után nagyon kedvező feltételekkel tudtak egykori bérlakásokat megvásárolni az emberek, ez pedig olyan hullámot indított el a hazai ingatlanpiacon a saját tulajdon birtoklása iránt, ami azóta is tartja erejét” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. „Hazánkban szinte mindenki saját otthonra vágyik, beépült ez az ideál a magyar lakáskultúrába. Ragaszkodunk a saját tulajdonhoz és a saját vagyon megteremtéséhez, és jelenleg a legnagyobb értéket az ingatlan képviseli. A fogyasztóbarát hitelek és az állami, otthonteremtési kedvezmények megjelenésével pedig ez a lehetőség még több ügyfél számára vált elérhetővé. Az elmúlt évek jelentős lakásáremelkedése viszont így a magyar lakosság vagyonát gazdagította. Kérdéses azonban, hogy emiatt, mikor alakul ki a Nyugat-Európában megszokott bérleti piac és hozzá a szolgáltatói, intézményi rendszer.”

Az elmúlt 10 évet vizsgálva jól látható, hogy 2011-2017 között nagyon lassú csökkenés volt tapasztalható Magyarországon, a saját ingatlanban élők arányát tekintve. Az igazi kiugrást 2019 hozta el, hiszen ekkor jelent meg például a Babaváró és a falusi CSOK is, amelyeket az első igénylők még abban az évben fel is használhattak lakásvásárláshoz.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? A szerkesztőségünkkel szeretne közölni valamit? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: [email protected]

Kérjük válasszon:

Hozzásszólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hírek