Újév napján nagyanyáink szerint tilos a baromfievés, mert elkaparná, kikaparná a szerencsét a házból. Ehelyett disznóhúst kell fogyasztani, mivel az „kitúrja a szerencsét”. Lencse, rizs, köles fogyasztása ajánlott, mert az sok pénzt hoz a házba. Jó, ha az első látogató férfi, mert az hozza a szerencsét. Tilos ma mosni, vagy ruhákat felakasztani a házban.
Újév napja világszerte az egyik legünnepeltebb esemény, a legtöbb országban az új év beköszöntét rendezvényekkel, tűzijátékokkal, bulikkal, családi összejövetelekkel ünneplik.
A különböző kultúrák legtöbbje csillagászati vagy természeti jelenségekhez kötötte az év kezdetét, de évvégi és újévi ünnepségeket már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak. Néhány civilizációban a tavaszi nap-éj egyenlőség számított fordulópontnak, ilyen volt például a hettiták purulijasz ünnepe - írja a Wikipédia.
A nyugati kultúrkörben január 1-jét az ókori rómaiak nevezték ki újév napjának i. e. 46-ban, a Julián naptár bevezetésekor. Ezt a dátumot az 567-es Tours-i zsinat eltörölte, a következő ezer évben pedig különböző napokat, egyes helyeken karácsonyt vagy húsvétot tekintették az év kezdetének. A legtöbb európai országban március 25 honosodott meg újév napjaként annak vallásos jelentősége miatt (Gyümölcsoltó Boldogasszony), bár nem rendeztek évköszöntő ünnepségeket, mert az ilyeneket pogány dolognak tekintették.
1582-ben, XIII. Gergely pápa naptárreformjával január 1. lett az általánosan elfogadott dátum az új év kezdetére, s ezt 1691-ben XI. Ince pápa tette véglegessé. Egyes országok már korábban, vagy csak később tértek át erre a dátumra; a dél-európai nemzetek már 1362-ben is január 1-jét tekintették az év kezdetének, de Angliában 1752-ig március 25-e volt az újév napja, Görögország pedig csak 1923-ban, a Gergely-naptár bevezetésekor tért át január 1-jére.
A más naptárakat használó kultúrák január 1-jétől eltérő napokon ünneplik az újévet; a kínai újév például februárra vagy márciusra esik, a zsidó újév szeptemberre vagy októberre, a perzsa újév március 21-ére, az iszlám újév 2021-ben augusztusban lesz.
A magyarság körében ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak kisebb adományokat adtak a köszöntőknek. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével, mivel azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog – ezért még a betegek is felkeltek az ágyból. Ezen a napon tilos volt bármit is kölcsönvenni vagy kölcsönadni, és tartózkodtak a munkától (mosás, takarítás) és a veszekedéstől. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt, aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták.
