Mikor érjük végre utol Ausztriát?

Három évtizede folyamatosan viszonyítási pont Ausztria, főleg itt, a nyugati határszélen, ahol látótávolságon belül van, hogy mi történik odaát.

2017-ben egy Fidesz-frakcióülésen Orbán Viktor azt vizionálta, hogy 2030-ra Magyarország utoléri, sőt akár lehagyja Ausztriát. A miniszterelnök ezt a 2010-et követő unortodox gazdasági intézkedéseknek tudta be.

Habár még 2030 messze van, történhetnek meglepő fordulatok, de egyelőre ennek a lehetőségnek – valljuk be – kicsi az esélye.

A politika ejtette is láthatóan ezt a kérdést, a kormányzat újabban sokkal inkább kacsingat kelet felé, a nyugati viszonyítási pontok érvényüket vesztették, vagy ha vannak, akkor negatív színben tűnnek fel. (Gondoljunk csak Lázár János legendás bécsi bejelentkezésére vagy Brüsszel folyamatos ármánykodására.)

A magánbeszélgetésekben viszont három évtizede folyamatosan viszonyítási pont Ausztria, főleg itt, a nyugati határszélen, ahol látótávolságon belül van, hogy mi történik odaát, nem is beszélve azokról, akik Ausztriában élnek vagy dolgoznak.

Bécs, üzleti negyed.
Józing Antal

A múltkori podcastunkban szintén előkerült a téma, és óhatatlanul is megkezdtük az összevetést. Közvetve arról is szó volt, hogy mennyire változna mindez, ha áprilisban kormányváltás lenne, és a pénzek egy része nem a NER-közeli cégbirodalmak útvesztőiben tűnnének el.

Mi most nem akarunk politizálni, csak megnézzük, mit mutatnak az utolérésről a számok.

Nos nem sok jóval kecsegtetnek.

A világbanki adatok szerint amerikai dollárban mérve így alakult a két ország egy főre eső GDP-je a rendszerváltás óta.

Magyarország és Ausztria egy főre eső GDP-je dollárban 1991-től 2020-ig. (Adatok: Világbank, Grafika: Nyugat.hu)
Nyugat.hu

A részletes elemzést meghagynánk a közgazdászoknak, ahhoz azonban nem kell különlegesen képzett szakértőnek lenni, hogy lássuk, a felzárkózás sokkal nyögvenyelősebben megy, mint amit ígértek annak idején, és tegyük szívünkre a kezünk, mint amire számítottunk.

A két ország között jelenleg még mindig körülbelül háromszoros a különbség az egy főre jutó GDP alapján.

Az igaz, hogy 1991-ben ennél lényegesen nagyobb volt a szakadék (hatszoros), amit a kettőezres évek közepére egész jól lefaragtunk (három és félszeresre), hogy aztán már sokkal lassabban csukódjon az olló, ha egyáltalán csukódik.

(Még mielőtt valaki felvetné: vásárlóerő-paritásban számolva is ugyanilyen reménytelennek látszik az érdemi felzárkózás.)

És mi van a fizetésekkel?

A hivatalos statisztika szerint 2020-ban Ausztriában az átlagos nettó fizetés 2469 euró volt, ami kb. 817 ezer forintnak felel meg.

A KSH adatai szerint ugyanez az összeg 2020-ban Magyarországon 268 ezer forint volt, ami szinte hajszálra ugyanakkora, mint a GDP-ben jelentkező különbség (háromszoros).

Nagyon durva leegyszerűsítéssel ez azt jelenti:

Azért keresnek az osztrákok háromszor annyit, mert háromszor annyi gazdasági értéket állítanak elő.

Természetesen innen lehetne politikai és társadalmi síkra terelni a kérdést, de az már egy másik cikk témája.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@enyugat.hu

Kérjük válasszon:

Közélet