Csaknem 300 ezer magyar vallja magát munkanélkülinek, miközben a hivatalos adatok alapján kevesebb, mint 180 ezer embernek nincs állása. A KSH-tól kapott adatok alapján a Portfolio megnézte, milyen hatása volt a munkaerőpiacra a járványhullámoknak.
A koronavírus-járvány első hullámának csúcsán közel 400 ezren, a harmadik hullámban 365 ezren vallották magukat munkanélkülinek a háromhavi adatok alapján. Ez derült ki az önbesorolásos munkanélküliségi adatokból, amelyeket a KSH küldött el a Portfolio számára. Kiderült, hogy az első hullámban egyetlen hónapig 425 ezren kerestek munkát, de a harmadik hullámban is megközelítette a 400 ezret a munkanélküliek száma.
A hivatalos munkanélküliségi adatokból azonban mindeddig nem látszott, hogy ilyen sokan veszítették volna el az állásukat. A KSH hivatalos adatai alapján csak kismértékben emelkedett a munkanélküliségi ráta, ugyanis módszertani okokból az állásvesztők jó részét nem számolták bele a hivatalos adatba. A munkanélküliségnek ugyanis nem csak annyi a kritériuma, hogy valakit elbocsátottak, hanem az is, hogy egy hónapja keres-e aktívan állást és munkába tudna-e állni szinte azonnal. Utóbbinak igencsak nehéz volt megfelelni a korlátozásokkal tarkított időszakban.
A KSH-tól kapott önbesorolásos munkanélküliségi adatok azonban megerősítik azt a feltételezést, hogy a járvány első hullámának kitörésekor azonnal emelkedett a munkanélküliség, majd a korlátozások feloldásával mérséklődésnek indult. A második-harmadik hullám újabb sokkot okozott a munkaerőpiacon, ami ismét a munkahelyek számának csökkenéséhez vezetett. Tavaly tavasztól kezdve azonban folyamatosan csökkent a munkanélküliek száma, mostanra pedig már a válság előtti szint közelébe került.
A betöltetlen álláshelyek száma azt mutatja, hogy országos szinten már közel akkora a munkaerőhiány Magyarországon, mint a koronavírus-válság előtt volt. A következő hónapokban még tovább csökkenhet a munkanélküliek száma, miután a dolgozók iránti kereslet a kilábalás időszakában tovább nő. Amennyiben a vállalatok nem találnak megfelelően képzett munkavállalókat, akkor tovább csökkenthetik a már most is alacsonyabb szintű felvételi kritériumokat, hiszen egyre több cég növekedésének korlátja a munkaerőhiány, így lehet, hogy lesznek olyanok, akiknek sikerül visszatérni az elsődleges munkapiacra.
