1946. január 19-én kezdődött meg a magyarországi németek szervezett kitelepítése, családok szétszakítása, az anyaföldről való elűzés fájdalma. Sopronból mintegy hétezer német nemzetiségűnek kellett a nyugatra tartó szerelvényekkel elhagyni a hazát. Alig vittek magukkal valamit. Az otthont, az erdőt, a földet semmiképp... Erre emlékeztek szerda délután az ellenzéki pártok képviselői a soproni evangélikus templom melletti kitelepítési emlékműnél.
- A soproni németség is fájdalmas veszteséget szenvedett el, kötelességünk erre emlékezni. Január 19., ez az a nap, amikor 1946-ban megkezdődött a magyarországi németek szervezett kitelepítése, s az első nyugatra tartó vonatszerelvény elindult az elűzöttekkel - mondta emlékező beszédében a Jobbik országgyűlési képviselője, a soproni politikus, Brenner Koloman.
- Soha ilyen többé ne történhessen! Senkit ne rekesszünk ki a nemzetből! - hangsúlyozta, s külön kitért arra a történelmi tényre is, hogy a városból több ezer olyan német nemzetiségű sopronit is elűztek, akik az 1921-es népszavazáson magyarnak vallották magukat.
- Kétszázezer embert kényszerítettek otthonaik elhagyására - emlékezett a soproni emlékműnél Demeter Márta országgyűlési képviselő is.
- Családokat szakítottak szét és tettek tönkre, de megsínylette az embertelen kitelepítést a gazdaság is. Soha többé ne történhessen meg ehhez fogható! Fel kell lépni mindenfajta gyűlöletkeltés ellen, ez mindnyájunk felelőssége - zárta Demeter Márta.
Az ellenzéki pártok képviselői közösen helyezték el az emlékműnél a fehér virágokból álló, nemzeti szalaggal átkötött koszorút. Többen közülük soproni német családok leszármazottai, akik számára a kitelepítés nem csak történelem...
