Ezúttal nem labdák pattogtam a tornaterem parkettáján és nem is futó lábak dobbanása visszhangzott. Halk duruzsolás, fegyelmezett arcok, fehér köpenyek látványa fogadta azt, aki kedden benézett a Líceum földszinti csarnokába. A Vérellátó Állomás munkatársai kihelyezett véradást tartottak a gimnáziumban, lehetőséget adva az iskola dolgozóinak, nagykorú diákjainak és mindenki másnak is arra, hogy a gyógyításban nélkülözhetetlen vérkészítmények alapjával, vérükkel segítsenek.
Harmann Rita, a Líceum igazgatóhelyettese koordinálta az iskolai véradást, s mint minden évben, most is sokan nyújtották karjukat. Többek között az első véradására jelentkező Czigány Ábel (12.C).
- Biológia óra előtt hallottam úgy két hete az iskolai véradás lehetőségéről és tényleg csak másodpercekig gondolkodtam a dolgon. Feliratkoztam, most pedig itt vagyok. Szerintem minden lehetőséget meg kell ragadnia az embernek; ha segíthet másokon, nincs miért habozni - fogalmazta meg gondolatait Ábel. Valószínűleg nem az első volt az utolsó véradása.
