A Magyar Bor Akadémia célja a magyar szőlészet és borászat tudományos fejlődésének szolgálata, a gazdasági életben elfoglalt helyének erősítése, a bor fogyasztási kultúrájának emelése, a magyar borok és a gasztronómia méltó egymásra találásának elősegítése, a magyar bor és a kultúra kapcsolatának megújítása - fogalmazza meg feladatait a szőlész-borász társadalom elismert személyiségei mellett művészeket, tudósokat, közéleti szereplőket is tagjai sorában tudó szervezet. Az akadémia nemrég tisztújítást tartott, ahol nemcsak vezetőket választott, generációváltás is történt.
- Három évre választ tisztségviselőket az akadémia, engem ért az a megtiszteltetés, hogy Koch Csaba elnök mellett a főtitkári, operatív feladatokat ellátására jelöltek ki. Munkánkat hét alelnök is segíti - mondja elöljáróban Taschner Kurt István, aki huszonöt éve foglalkozik a szőlővel és a borral. "Lassú és szívós munka ez, ráadásul összetett, hiszen nem elég jó bort készíteni, tudni kell a borral kapcsolatos kultúrát is egyre magasabb nívóra emelni" - vall erről a szakember. Megválasztásával elismerték hozzáértését, s ezzel a Soproni Borvidék is nyerhet.
- A Magyar Bor Akadémia tagjának lenni már önmagában is rangot jelent. Öt tag ajánlása szükséges a felvételhez és a teljes közgyűlésnek meg kell szavaznia. 2010-ben váltam tiszteletbeli taggá, két év múlva lettem rendes tagja a szervezetnek, amit legtöbben a lassan három évtizede egyre nagyobb megbecsülést szerző „Az Év Bortermelője Magyarországon” cím odaítéléséről és a rangos díjátadóról ismernek. De az akadémia szervezi az Országos Szőlész-Borász Konferenciát is a Szent István Egyetemmel és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával közösen - ismertette az új főtitkár.
A tagság és a tisztség is önkéntes a szervezetben, díjazás nem jár a vezetőknek sem, de a soproni szakember és társai úgy gondolják, a megfogalmazott célok mindnyájuknak fontosak és érdemes dolgozni értük. Hiszen a magyar bor ügyét szolgálják.
