Most már biztos: előbb lesz önkormányzati választás és jönnek a vármegyék

Elfogadták az alaptörvény tizenegyedik módosítását.

A jövőben ugyanazon a napon tartják az európai parlamenti (EP-) és az önkormányzati választást Magyarországon – döntött kedden az Országgyűlés, amely a megye elnevezést vármegyére változtatta a magyar közigazgatásban.

Valódi hírek Sopronból és környékéről! Légy az enyugat.hu támogatója!
Támogatom

A képviselők a kormánypártok kezdeményezésére 140 igen, 36 nem szavazattal, kétharmados többséggel fogadták el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását.

A történelmi hagyományokra hivatkozva változik a megyék elnevezése vármegyékre január elsejétől azzal a megkötéssel, hogy a megye elnevezés használható mindaddig, amíg a vármegye kifejezés használatára való áttérés „a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható”. (Például táblákon továbbra is használható a megye.)

Az indoklásban emlékeztettek arra, hogy az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig voltak a vármegyék a magyar közigazgatás alapvető területi egységei.

„A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése” – fogalmaztak.

Döntöttek arról is, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását az előző önkormányzati választást követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani.

A 2019 októberében mandátumot szerzett képviselők és polgármesterek megbízatása 2024. október 1-jéig tart.

A két választás közös eljárásban történő lebonyolítását a költségek csökkentésével indokolták a Fidesz és a KDNP képviselői.

Ez pedig, mint már lapunk is megírta, érdekes helyzetet idéz elő, hiszen így 2024-ben fél évig két polgármestere és két képviselő-testülete lehet a településeknek. Szombathely polgármestere, Nemény András szerint szerencsétlen és személyfüggő helyzet lesz ez.

Ha ugyanis a választásokon újraválasztják a régi polgármestert és maradnak a testületben a politikai arányok, akkor semmi gond nem lesz, csak folytatni kell a munkát.

De ha új polgármestert választanak, és új lesz a testületi többség is, akkor mindkét oldal, azaz a régi és az új vezetés számára is szerencsétlen lesz a helyzet.

Hiszen az új vezetés tudja, hogy hamarosan ők következnek, de hagyniuk kell a régieket irányítani. A régi vezetés pedig, bár jogilag teljes körű jogokkal bír, mégsem tudja ugyanúgy irányítani a települést, mint korábban.

A polgármester azt mondta, a kérdés annyiban személyfüggő, hogy ha az átmeneti fél éves időszakban mindkét fél képes arra, hogy együtt dolgozzon, akkor az csak jót jelent a településnek.

Példaként említette, hogy a pandémia alatt, amikor a polgármesterek egyedül vezethették az önkormányzatokat, voltak olyanok, köztük ő is, akik a döntések előtt egyeztettek a képviselőkkel.

De tud olyan önkormányzatokról, ahol a polgármester egyszemélyben hozott döntéseket, egyeztetések nélkül. Nemény hangsúlyozta, ezért is lesz személyfüggő az átmeneti fél év.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? A szerkesztőségünkkel szeretne közölni valamit? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: [email protected]

Kérjük válasszon:

Hozzásszólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet