Bicikli? Vegyétek észre, hogy a XXI. században vagyunk! - ez a mondat egy kommentelőtől származik, aki az egyik legnagyobb közösségi oldalon osztotta meg kissé ironikusan a véleményét. Ugyanakkor teljesen igaza van, hiszen a kerékpározás a modern társadalmak közlekedésének egyik alappillére. Magyarország Kormánya a XXI. századi elvárásokkal és trendekkel összhangban fejleszti tovább az EuroVelo 6 kerékpáros útvonalat, mellyel egyenértékű kerékpáros infrastruktúra-fejlesztésre itthon még nem volt példa - írja közleményében a NIF Zrt. A nyár a kerékpáros fejlesztések jegyében telik. Hamarosan Debrecentől Nagyváradig bringázhatunk, elkészül az Eger-Egerszalók közötti kerékpárút, a Tisza-tó kerékpáros köre bezárul. Épül a Győr-Pannonhalma, a Budapest-Szentendre és a Budapest-Etyek útvonal is.
A nemzetközi kerékpáros útvonal-kijelölés, amely az Atlanti-óceántól egészen a Fekete-tengerig fut, Magyarországon a Duna mentén halad. A 2020-as év mérföldkő lesz a hálózat hazai fejlesztésében, ugyanis az idén átadásra kerülő számos új szakaszon felül rengeteg útvonalon folynak a munkálatok, illetve az előkészületek. A jelenlegi állapotokról, valamint a beruházás idei legfontosabb állomásairól tartottak sajtótájékoztató 2020. június 12-én, Dunakeszin.
Március közepén megkezdődött az EuroVelo 6 Budapest és Dunakeszi közötti kerékpárút 5,36 km-es szakaszának kivitelezése. A NIF Zrt. beruházásában az országban számos helyen zajlanak fontos kerékpáros turisztikai fejlesztések, számolt be a NIF Zrt. útfejlesztési igazgató-helyettese, Juhász Zoltán László. Az igazgató-helyettes kiemelte, hogy „a Budapest és Dunakeszi közötti szakaszon a kivitelező az építési területek megtisztítását követően áprilisban megkezdte a gépi földmunkálatokat. Jelenleg a pályaszerkezet alsó rétegeit terítik. A fejlesztésnek köszönhetően a főváros és Dunakeszi között 2021 tavaszától biztonságosan lehet majd kerékpárral közlekedni. A kivitelezést a Penta Általános Építőipari Kft. végzi közel nettó 750 millió Ft értékben. A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában, uniós (VEKOP) forrásból valósul meg.”
Az ütemtervnek megfelelően zajlik a kivitelezés a kerékpárút-hálózathoz kapcsolódó Győrzámoly-(Győr)-Gönyű szakaszon található Győr, Mártírok úti szakasz fejlesztésénél is, amely során idén mintegy 1,02 km hosszú, 3 m széles kerékpárút épül ki. Tavasztól tovább folytatódik az uniós és hazai forrásból megvalósuló Balaton körüli kerékpárút komplex felújítása, amelynek keretében összesen 27 km-en, 11 települést érintve, nettó 1,290 milliárd forintos fejlesztést végeznek.
A Balatoni Bringakör felújítási munkálataival egyidőben megindult a fővárost és a Balatont összekötő összesen 108,4 km hosszú kerékpáros útvonal kiépítésénél is. A fejlesztések a Budapest–Etyek szakasszal indultak. A kerékpáros útvonal Biatorbágyon áthalad a híres történelmi múlttal rendelkező vasúti viadukton, mely 26 m magas panorámájával igazi turisztikai látványeleme az útvonalnak. A Budapest-Etyek közötti szakaszok uniós (VEKOP), valamint hazai finanszírozással valósulnak meg.
Tavaly októberben indult el Győr és Pannonhalma között a kerékpárút kiépítése. A Modern Városok Programból megvalósuló fejlesztéssel a megyeszékhely és a világörökségi apátság között 17,67 km hosszú útvonal készül el 2021 júniusáig.
„Az európai, és azon belül is a hazai folyamatokat megnézve azt látjuk, hogy a kerékpározás térnyerése töretlen, és egyre gyorsuló ütemben zajlik. Ennek elsődleges oka az, hogy a turisztikai, sportolási szempontokon túl egy kerékpár funkcionális szerepet is betölt. Sokan munkába járásra használják, melynek élettani és forgalomtechnikai hatásai is jelentősek”, osztotta meg gondolatait Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős kormánybiztos a hazánkban zajló egyedülálló kerékpáros fejlesztések kapcsán. A kormánybiztos hozzátette, hogy „annak ellenére, hogy az előkészületi munkák több időt vettek igénybe, mint azt korábban vártuk, mostanra az építkezések rendkívüli lendületet kaptak. Köszönhető ez annak is, hogy az uniós források felhasználása tekintetében Magyarország fordítja azt a legnagyobb arányban kerékpárutak építésére. Az elkövetkező időszakban a területi operatív programokon keresztül rengeteg kerékpárút építésére a kerül sor” - idézte Révész Máriuszt a NIF.
