A Pedagógusok Szakszervezete szerint túlórákkal, áttanításokkal és a nyugdíjas pedagógusokkal próbálják pótolni a kieső tanárokat – tudatta lapunkkal a szervezet Vas megyei elnöke.
Mitre-Károlyi Mária szerint míg az óvodákban 2013 előtt egy óvodai csoportban két óra átfedéssel két óvodapedagógus látta el a gyerekek nevelését és oktatását, addig mára nyugdíjas óvodapedagógusokkal és pedagógiai asszisztensekkel pótolják, és látják el a gyermekek felügyeletét.
Hozzátette, hogy az iskolákban is érezhető a szakemberhiány: nyugdíjas pedagógusokkal, áttanításokkal, túlórával, főiskolai hallgatókkal próbálják pótolni. A közösségi médiában az iskolák pedagógusokat keresnek, főleg matematika, fizika, informatika, nyelv tanárok, gyógypedagógus, logopédus kollégákat.
Ez megerősíti korábbi cikkünk állításait, melyben még a Tankerület is elismerte, számítanak a nyugdíjas tanárokra a szeptemberben induló tanévtől.
Nem vonzó a tanári pálya
A Pedagógusok Szakszervezetének Vas megyei elnöke kiemelte, a tanárok átlagéletkora magas, sokan állnak közel a nyugdíjkorhatárhoz, amit tovább tetéz, hogy a fiatalok számára nem vonzó a pedagógusi pálya, melyet az egyetemi jelentkezők számának folyamatos csökkenése is jól mutat.
A pályakezdő pedagógusok bére jelenleg a garantált bérminimum, ami mellé kétszer 10 százalék pótlék jár, ez nagyjából nettó 200 ezer forintot tesz ki. A szakszervezet szerint nagyjából 45 százalékos béremelésre lenne szükség, hogy ne hagyják el a tanárok a pályát.
400 milliárd forint jutna pedagógusbérekre
Miközben a tanárok béremelést követelnek, a Népszava szerint a kormány nagyjából 400 milliárd forintot szánna a pedagógusbérekre a következő években, legalábbis ez derül ki a kormány Európai Bizottságnak benyújtott stratégiájából.
A 2021–2027-es időszakra szóló „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz” nevezetű stratégia szerint a magyar kormány megközelítőleg 400 milliárd forintot költene a fentebb már említett pedagóguséletpálya-modellre, és emellett az „infláció mértékének megfelelő indexálást” is vállalnák, vagyis a bérek követnék az inflációt.
Mindezek mellett a kormány beismerte, valóban vannak hibái a 2013-as modellnek, például az, hogy túl sok időt kell várni arra, hogy egy tanár keressen annyit, amiből valóban meg tud élni.
