Nem vagyok egy rendszerszintű vonatozó, de havonta párszor azért vonatra ülök. Megdöbbenéssel szoktam tapasztalni, hogy vannak olyan utastársaim, akik már korán reggel egy Kőbányaival, "Stefivel" kezdik a napot. Nem beszélve arról, mi zajlik bizonyos trafikok közelében. Mindenfelé eldobált sörös dobozok, rakétás palackok, amik közül több már nem is üveg, hanem plasztik. Tényleg ennyire alkoholista ország lennénk? És ez csak a dolog egyik része.
Sokszor megfogalmazódott már bennem a kérdés, mi visz rá valakit arra, hogy önszántából Kőbányai, Arany Fácán, Hofbräu, vagy hasonló "kiváló" minőségű sört vegyen saját fogyasztás céljából? Lehet szó arról, hogy ezek az olcsók, ezektől lehet olcsón "el-lenni", de a 2020-as években már ez sem annyira igaz. A négy nagy magyarországi sörgyárnak van több minőségi söre is, IPA-tól Hoplageren át a gyümölcsös csodákig, ezek pedig alig kerülnek többe, mint a fent említett sörkülönlegességek. Persze lehet, hogy az utóbbi években a Kőbányai és társai típusú sörök is változtak valamelyest pozitív irányba. De azért rajtuk maradt az az jelző, hogy "nem túl minőségi", sőt...
De, csak hogy Ausztriát is szóba hozzam, ők az az ország, ahol a "vasárnap délelőtti ivászatra" külön szó is létezik, ez pedig nem más, mint a Frühschoppen.