Néhány nappal ezelőtt írtunk arról, hogy Magyarországon 50 százalékos az élelmiszerárak emelkedése.
Ezt persze statisztikai adatok nélkül is tudnánk, hiszen a mindennapi bevásárlásunk során tapasztaljuk, hogy rohamosan – szinte követhetetlenül - emelkednek az árak az üzletekben.
A kormány propagandája korábban az orosz-ukrán háborúra, újabban a szankciókra fogja a felpörgött élelmiszer-inflációt, de hogy ez a magyarázat mennyire sántít, arra bizonyíték lehet az Eurostat most közzétett interaktív eszköze is.
Ezen nemcsak az európai országokat, de a különböző, összesen 26 féle élelmiszert lehet leválogatni és összehasonlítani az áremelkedésüket.
A nagy tudású grafikon készítői a 2015-ös árakat vették alapnak, azaz 100 százaléknak.
Ehhez képest az Európai Unióban átlagosan a 34,6 százalék, míg Magyarországon 96,9 százalék volt az élelmiszerárak növekedése.
A grafikonokról az is könnyen leolvasható, hogy az infláció már a háború kitörése előtt felpörgött Magyarországon, mint ahogy az is, hogy más országokban valamiért nem okozta az élelmiszerárak teljes elszabadulását sem a háború, sem a szankciók.
Egy darabig el tudunk játszani a diagrammal, kiválasztva különböző országokat és élelmiszereket, és valószínűleg arra a következtetésre jutunk, hogy
valami sokkolóan félrement Magyarországon az élelmiszeráraknál,
amelyek mára gyakorlatilag utolérték a nyugati országok szintjét , miközben a fizetések között továbbra is hatalmas a szakadék.
Elemzőkkel, közgazdászokkal és kereskedőkkel történő beszélgetések után az rajzolódott ki, hogy a magyar élelmiszerárak drámai emelkedése mögött több, egymást erősítő ok áll.
A hatósági árak rendszere
A hatósági árak szétverték a korábban létező árversenyt, a kiskereskedelmi szereplők elkezdték emelni a helyettesítő termékek árait, miközben az ársapkás termékek polcra helyezését nem erőltették.
A beszállítók
Egy lapunk által megkérdezett brüsszeli elemző szerint a magyar élelmiszeripari szereplők vagy nem tudnak, vagy nem akarnak alkalmazkodni a gazdasági kihívásokhoz. A cégek közül sokat lemaradtak a termelési- és az energiafelhasználási hatékonyság területén, egyszerűbb árat emelni, amit a kiskereskedők kénytelen elfogadni.
Halászás a zavarosban
Mind a kiskereskedők, mind a beszállítók kihasználják, hogy az áremelkedés üteme követhetetlen. Ez jó környezetet teremt ahhoz, hogy olyan termékek árát is megemeljék, amire nincs különösebb indok.
A 27 százalékos áfa
A nemcsak európai, de világviszonylatban is magasnak számító áfa termékdrágító hatása most ütközik ki látványosan.
A kormány szerepe
Ha nem is mindig direkt módon, de a fenti okok mindegyikére van ráhatása a kormánynak, amely vagy nem csinált semmit az ügyben (élelmiszeripar fejlesztése, áfa) vagy éppen maga idézte elő a bajt (hatósági árak). De azt sem szabad elfelejteni, hogy a 27 százalékos áfa a kormányt komoly bevételhez juttatja, ami igencsak jól jön ezekben a nehéz időkben.
