Igaz, az utóbbi hónapokban nem volt komolyabb demonstráció, sem politikai rendezvény Sopronban, de tavaly azért bőven akadt ilyen, főleg ősszel a tanárokért.
A forgatókönyv általában ugyanaz, gyülekeznek az emberek, van egy-két-sok beszéd, esetleg valami közös akció, aztán mindenki megy a dolgára. Közben a szomszédos utcákban áll néhány – több résztvevő esetén több – rendőrautó, de az egyenruhás rendőrök távolabb tartják magukat a rendezvénytől.
Ugyanakkor a tömegben, jellemzően a szélén, vagy olyan helyeken, ahonnan belátható a terület, mindig felbukkan néhány civilruhás rendőr. Akiket már messziről ki lehet szúrni. A jelenlétük nem zavarja az embereket, de
mindig van köztük olyan, aki fotókat és videókat készít. És nem a szereplőkről, hanem a résztvevőkről.
Mikor fotózhatnak, videózhatnak a rendőrök?
Ami több olvasónkban is kérdéseket vetett fel. Hiszen nem mindegy, hogy kik és mire használják fel ezeket a fotókat – írták.
Egy normális demokráciában ez nem is lenne probléma,
ott tudják, hogy senkit nem érhetnek hátrányok azért, mert részt vesz egy politikai eseményen vagy véleményt nyilvánít egy tüntetésen. De nálunk már olyan fokú a bizalmatlanság az állami szervekkel és a politikusokkal szemben, hogy azonnal a legrosszabbra gondolnak, és arra, hogy hátrányokat kell majd emiatt elszenvedniük.Megkerestük a rendőrséget a kérdésekkel, és néhány nap múlva megérkezett a válasz az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatától.
Mint írták,
a rendőrségről szóló törvény lehetővé teszi, hogy fotókat és videókat készítsenek.
A rendőri intézkedések során is fotózhatnak, videózhatnak (a továbbiakban: felvételt készíthetnek). Közterületen akkor is megtehetik, ha az közbiztonsági, bűnmegelőzési, bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges, de a felvételt mindenki számára észlelhető, látható módon kell elkészíteniük.A rendbiztosok készítik a felvételeket
Az említett civilruhás rendőröket ők rendbiztosoknak nevezik, akik a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeken a rendőri biztosítás során a rendőrséget képviselik, és ők tartják a kapcsolatot a rendőrség és a gyűlés szervezője között.
A felvételeket csak bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedési szabályok megsértése miatt indult hatósági eljárások során használhatják fel.
Ha a felvételekre nincs szükség semmilyen hatósági eljáráshoz, akkor azokat a készítésüket követő 30 napon belül törölni kell.
A felvételekhez elég sok szerv hozzáférhet, de csak akkor, ha azokra szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, nemzetbiztonsági vagy egészségügyi feladatok ellátása miatt szükségük van. Ezek a szervezetek:
A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, az állami mentőszolgálat, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság.
A felvételek alapján adatot kaphat az érintett, illetve az a harmadik személy is, aki a jogait akarja érvényesíteni.
Rákérdeztünk a személyiségi jogok betartására is, erre ezt írták: „a rendőrség a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.”
Lefordítva
Mi tesszük hozzá, hogy a nagyobb városokban szinte minden lépésünket rögzítik a térfigyelő kamerák. Amikre hasonló szabályok vonatkoznak.
