A Magyarország legszegényebb ötödébe tartozó nyugdíjasok havi jövedelme átlagosan 71 466 forint volt 2021-ben a a Központi Statisztika Hivatal adatai alapján, viszont a leggazdagabb ötödben lévő nyugdíjasok havonta 278 042 forintot kaptak, írja a Pénzcentrum .
A legalsó ötödben a nagyon szűkös megélhetéshez több mint 81 ezer forint jövedelem volna szükséges – vagyis ezt a szintet az alsó ötöd átlagos járandósága nem éri el.
A második, harmadik és negyedik ötödben lévő nyugdíjasok annyit mondhatnak el, hogy valahogyan kijönnek a pénzükből, de az ő járandóságuk sem elegendő ahhoz, hogy átlagos életszínvonalon élhessenek. Erre csak a legfelső ötödben lévő körnek van lehetősége.
Viszont az adatok 2021-re vonatkoznak, ez pedig azt jelenti, hogy sem az azóta bekövetkeztett emelések, sem az infláció hatása nem érződik ezeken az adatokon. Azt, hogy milyen a nyugdíjasok helyzete most, csak 2024 év végén lehet a KSH adataiból megtudni.
A Pénzcentrum számításai szerint az alsó és a felső ötöd átlagos járandósága között négyszeres a különbség, valójában ennél sokkal rosszabb a helyzet.
A legfrissebb, 2023-as adatok szerint a medián nyugdíj 185 ezer forint, vagyis ugyanannyian kapnak ennél kevesebbet, illetve többet. A legalacsonyabb nyugdíj technikailag a nyugdíjminimum, ez 28 500 forint, de nem állítható, hogy bárki is él ennyiből, a legalacsonyabb öregségi nyugdíjak ennél magasabbak.
A járulékplafon több mint tíz évvel ezelőtti eltörlése lehetővé tette a milliós nyugdíjak megjelenését. Az adatok alapján kevesebb, mint tíz milliós nyugdíjas van - páran akár kétmillió forint feletti járandósággal is rendelkezhetnek.
Nagyjából ötvenezer olyan nyugdíjas van, akinek több mint félmillió forint a havi járandósága. Ha csak ezt, vagyis az 500 ezer forintot vesszük alapul, akkor a különbség a legkisebb és e között az összeg között, több mint 17-szeres – kétmilliós nyugdíj esetében pedig 70-szeres.
