„16 éve dolgozom váltott műszakban, jobban mondva csak dolgoznék, mert egy gerincsérv miatt ebben az évben eddig csak egy hetet tudtam bemenni a gyárba. A betegségem valószínűleg idegi alapú, mert a gyári munka is tud ám stresszes lenni, sürgetik az anyagot, hibalehetőség is van. Dübörög mellettünk 40 gép, és még sorolhatnám. Ha munka után hazamegyek mindig kell minimum negyedóra, amíg csak ülök, nézek magam elé, és élvezem a csendet” – mondta lapunknak Ildikó, akit arra kértünk, akárcsak másik két olvasónkat, hogy beszéljen a váltott műszak nehézségeiről, hiszen egy korábbi cikkünkben szakértőnk azt mondta: lassan és csendben teszi tönkre a váltott műszak a munkavállalók egészségét.
Dr. Buda Botond ideggyógyász, egyetemi docens szerint „a legjobb lenne új munkahely után nézni”. De tudja, hogy ez sokszor nem megoldható.
A gyilkos két hét
Ildikó folyamatos műszakban dolgozik. „Ez úgy néz ki, hogy: hat nap délután után van egy pihenőnap, ami szinte semmire nem elég, aztán három délelőtt, négy éjszaka. A négy éjszaka után jön három pihenő, de akkor egy napot igazából alszik az ember, és van, aki túlórát is bevállal még. Ezt mi csak gyilkos két hétnek hívjuk bent, aztán utána négy délelőtt, három éjszaka majd négy pihenőnap jön, és kezdődik elölről."
Amíg olvasónk nem hagyta el a „bűvös 40-et” kevésbé viselte meg ez a munkarend, könnyebb volt az átállás a különböző műszakok között. Amióta túl van a negyedik X-en sokszor azt sem tudja milyen nap van, nagyon rosszul alszik nappal, így az éjszakás hetek valóban felérnek egy kisebb kínzással.
„Ez biztosan típustól is függ, a férjem is váltott műszakban van, de ő leteszi a fejét, és már alszik is, mélyen tud aludni nappal is” - tudtuk meg Ildikótól.
Az éjszakai bagoly típusoknak pedig a délelőttös hét gyötrelem, a legtöbben arra panaszkodnak, hogy nehéz az átállás a műszakok között, aki ráadásul folyamatosban dolgozik, sokszor azt sem tudja milyen nap van. A három műszak sem sokkal könnyebb, de talán egy kicsit kiszámíthatóbb a szervezet számára. Sokaknak a cigiszünetek jelentenek munka közben egy kis megnyugvást, míg mások energiaitalokkal próbálják meg felpörgetni magukat. A felborult bioritmus mellé ez plusz adalék.
Olvasónk, hogy segítse az alvását, gyógyteákkal próbálkozik, szabadidejében igyekszik minél többet a családjával lenni. „Nagy előny, hogy kertes házunk van, tavasztól őszig ki tudok ülni, bíbelődőm a virágokkal, ez a gyári bezártság után rengeteget jelent. Ki tudom szellőztetni a fejem. Próbálok egészségesen is táplálkozni, de nagyon nehéz. Dietetikusnál is voltam, még ő sem tudta megmondani, hogyan és mikor étkezzek ebben a munkarendben, hiszen egy diétát nem tudok így betartani” – magyarázta Ildikó.
Ildikó fejében is többször megfordult már, hogy felmond, de sajnálja az éveit, illetve mindig felteszi magának a kérdést: „Mégis hova menjek?” Szerinte máshol sem lesz könnyebb, lehet, hogy gyáron belül próbál meg váltani, ahol könnyebb a fizikai munka, de a váltott műszak, akkor is marad majd.
„Nem keresünk rosszul, kapunk cafeteriát, programokat szerveznek nekünk. Sok kedvezmény van, például fitnesztermekben, csak időnk nincs oda elmenni” - tette hozzá ironikusan. „Illetve viszonylag biztos a gyári munka, próbálnak minket megtartani” - zárta Ildikó.
Csak a gyermekvállalásigUgyanezek az érvei Fruzsinak is a maradás mellett. Ő csak a gyermekvállalásig tervez váltott műszakban dolgozni. Harmincas évei közepén jár, így egyelőre még nem érzi az össze-vissza alvás következményeit pedig 15 éve dolgozik három műszakban.
„Persze nekem sem könnyű egyik hétről átállni a másikra, van, hogy éjszakás hét után, a következő, délutános héten hiába aludhatnék éjszaka, 3-4 napig nem tudok, de mondom: ez nekem még elviselhető. A rosszabb, hogy nehéz fizikai munkát végzek, ezért fáj a hátam, a nyakam, szinte mindenem. Lelkileg pedig a sok embert és a hajtást nehéz elviselni. Utóbbit a családom, a barátaim sínylik meg” – mondta Fruzsi, majd folytatta- „Lenyomom a nyolc órát aztán nőként a háztartásban is helyt kell állni, de a párommal a szabadnapokon igyekszünk tudatosan kimozdulni, kirándulni, feltöltődni. Csak így lehet bírni”.
Fruzsi egyébként az éjszakai műszakot mindennek ellenére szereti, mert olyankor nyugisabb bent, és ha időben felkel másnap, akkor bármilyen ügyet el tud intézni.
Aki váltott
„17 évet húztam le váltott műszakban. Abban volt folyamatos és három műszak is. Fizikailag is, szellemileg is igénybe vett, de azért a három műszakot kicsit jobban tolerálta a szervezetem” – ezt már Gábortól tudtuk meg, aki tudatosan készült a váltásra, már nyolcórás munkarendben dolgozik és nem multinál.
Gábor arról számolt be, ha nem tudta kialudni magát rendesen, akkor ingerült volt, akár a szeretteivel is, és frusztrált a gyári bezártság és a sok túlóra miatt, ami erősen ajánlott volt.
„Gondoljunk csak bele: télen, éjszakás héten sötét volt már kint, amikor mentem dolgozni, és még sötét, amikor kijöttem a melóból. A napfényes órákat meg majdnem átaludtam” - magyarázta Olvasónk, aki mindig figyelt arra, hogy sokat sportoljon, túrázzon, és nem hanyagolta el a vitaminpótlást.
„Mindig tudtam, hogy mást szeretnék dolgozni, más munkarendben, de ezt egy ideig az anyagiak miatt nem tehetettem meg és jó azért a műszakozásban a tervezhetőség is” - tette hozzá Gábor.
Sokan mondják, hogy váltani kellene, de mégsem lépnek
Gábor azt is mesélte, hogy nagyon sok munkatársa elégedetlenkedett abban az időben, amikor multinál dolgozott. Voltak, akik a műszakozás, míg mások a körülmények, a kollégák miatt, de nagyon kevesen voltak, akik aztán tényleg váltottak.
Repülnek az évek, a többség pedig a biztosat, a megszokottat nem meri kockáztatni, fél az ismeretlentől. Van valamennyi felelősség a soron, de mégsem akkora. „Nem kell ötletelni, megmondják mit kell csinálni és kész. Vagy elfogadod, vagy elmész. Ennek persze van előnye is, ha bezárul az ajtó nem kell agyalni a munkán, megvannak a keretek” – mondta Gábor.
Az interjúk közben felmerült, hogy a gyári, több műszakban dolgozó férfiak és nők egyaránt megérdemelnék, hogy járjon korkedvezmény a nyugdíjhoz, mert ez a feszített tempó, az össze-vissza alvás, a sokszor nehéz fizikai munka könnyen felőrli az embert.
Ahogy dr. Buda Botond fogalmazott korábbi cikkünkben: „tíz év elegendő a súlyos egészségromláshoz”.