Győrben egy érvényben lévő rendelet tiltja, hogy a kertvárosi – hivatalosan: falusias – városrészekben szálláshely-szolgáltató épületet alakítsanak ki. Mégis a helyiek szeme előtt és tiltakozása ellenére alakul át egy egykori családi ház külföldiek munkásszállójává. A kormányhivatal egyszer már közbelépett, de ezzel magát a folyamatot nem állította le, a városrész lakói pedig attól tartanak, hogy ha ezt így meg lehet itt csinálni, akkor bárhol megcsinálják - számolt be a Telex.
Nyáron kezdődött a történet Bácsán, Győr északi kertvárosi részén egy hatósági ellenőrzésből kialakult spontán utcafórummal. Híre ment ugyanis, a helyiek is látták, hogy az egyik kis utca régi házát befektetők vették meg.
Aztán olyan átalakításba kezdtek, amelyről nehéz volt elhinni, hogy az valóban egy családi ház lesz. A megszerzett látványterven ugyanis két házszárny szerepelt, háromemeletesek voltak az épületek, melyekbe összesen 38 helyiséget (nagyrészt szobákat) terveztek. A szobák mindegyikének adtak nevet – tanulószobától fitneszteremig mindenféle variáció szerepelt –, de méretük jellemzően 9-10 négyzetméter volt, ez, ha másra nem is, két ágy elhelyezésére tökéletesen alkalmas.
A nyári hatósági szemlének nagyon hamar eredménye lett, a kormányhivatal a ház felújítási-átalakítási tervének az egyik felét, az új szárny építését első fokon nem engedte.
A szakemberek hivatkoztak arra a győri építési szabályzatra, amely szerint az ingatlan „falusias lakóövezetben fekszik, ott pedig szálláshely szolgáltató épület nem helyezhető el”.
Augusztus eleje óta az építkezés egy pillanatra sem állt le. Tegyük hozzá: nem is kellett leállni, hiszen az eredeti ház átalakítási terveit engedte a kormányhivatal, „csak” a hozzáépítést kaszálta el. De hivatalosan akkor is csak családi ház lehetne a végeredménye.
Az épülő bácsai ház esete hívta fel a figyelmet a győri rendeletre, amelyről sokan talán nem is tudtak; és arra is, hogy ez a városrész, ahol anno a nagy telkekre kis házakat építettek, minden befektető álma lehet, aki hasonló beruházásban gondolkodik. A nagy telkek ugyanis elbírnak két lakóépületet is. Más kérdés, hogy csak akkor, ha oda egy család két generációja költözik. Most azonban nyilvánvalóan nem ez történik.
A helyiek már júliusban mutattak a lapnak egy sms-váltást, amelyben szerepelt, hogy egy munkaerő-közvetítő cég igényeire alapozva építi át a bácsai házat az ingatlanbefektető. A jól értesültek azt is tudták, hogy a Fülöp-szigetekről érkeznek majd a munkások. Ők laknak majd a házban, amelyben egykor egy helyi család, a végén már csak az idős férj élt. Ha az eredeti tervek valósultak volna meg, akkor akár ötvenen is elfértek volna ott, de így is lehet 20-25 új lakóra számítani.
A bácsaiak emiatt lázadtak fel. A városrész (civil) önkormányzati képviselője, Bárány István felkarolta az ügyüket. Ő már akkor elmondta, hogy legalább huszonöt hasonló esetről tud, amikor egy családi házból munkásszállót csináltak a körzetében; és ha ezt most nem sikerül megfogni, előbb-utóbb Bácsa lehet Győr munkásszállónegyede.
Megjöttek a munkások
Bárány István megerősítette, hogy a közelmúltban valóban nyolc-tíz, Fülöp-szigetekről érkezett munkás költözött be a házba, amely ugyan még nincs készen, de az idegenrendészeti ellenőrzés megállapította, hogy a tizenkét, kétágyas szoba lakható. Az oda szállított emberek munkavállalási céllal érkezetek, papírjaik ehhez még nincsenek, de egy hónapjuk van, hogy beszerezzék. A képviselő ezt követően két embernek írt levelet: egyrészt a kormányhivatal építésügyi főosztálya vezetőjének, másrészt a győri polgármesternek.
Az előbbitől az kérdezte, hogy „a leírt körülményekre tekintettel, milyen használatbavételi funkcióra, kapott, kaphat engedélyt a kérelmező”.
A polgármestertől pedig azt, hogy „tudunk-e olyan jogi lépést tenni, amivel a szabályzatunkat a gyakorlatban nem tudják kijátszani?”
A válaszokat várja.
Egyébként kedvesek
A beköltözőkkel nincs semmi baj, mondják azok a helyiek, akikkel beszéltünk. Korán reggel már elviszik őket dolgozni, sejtésük szerint a komáromi akkumulátorgyárba, onnan délután jönnek haza. A házban tartózkodnak, legfeljebb főznek maguknak a földszinten. A hétvégén, mondjuk, mostak, és a ruháikat az ideiglenes kerítésre lógatták száradni, színes képet kölcsönözve az utcának. De nem hangosak, viszont barátságosak. Az egyik szomszéd zöldséget adott nekik, ők meghajolva köszönték meg.
Szóval nem velük van a baj, hanem azzal, hogy hamarosan már nem tízen lesznek. Mikor ezt mesélték, jött a hír, hogy a háztól légvonalban nagyjából egy kilométerre egy busznyi munkást raktak le egy hasonló házban. Ott nem tíz ember szállt le a járműről, hanem negyven. Ez volt az a pillanat, amikor Bárány István bejelentette: vegyes bizottság létrehozását kezdeményezi, amelyben a rendőrségen és a városrendészeten (Győrben az is van) kívül az idegenrendészet és persze az önkormányzat is képviselteti majd magát.
