A történet irreverzibilissé vált...marad a pusztítás, károkozás, természet- és környezetkárosítás, az ártéri erdők pusztulása, fészkelő madarak élettere csökken - írja egy kommentelő A mi Rábánk és a környező természet nevű Facebook-csoport egyik posztja alatt.
A posztban a Rába folyó mellett látott hódkárokról, kidőlt és megrongált fákról közöltek képeket, amelyeket ebben a cikkben is megmutatunk. (A csoport engedélyével.)
Megtudtuk, hogy a képek Pápóc, Kemenesszentpéter, Magyarlak környékén készültek, de hasonló a helyzet a folyó teljes hosszán.
És nem csak a Rábán. Az elmúlt években sokszor foglalkoztunk a hódokkal és az általuk okozott károkkal. Az amúgy aranyos állatok megjelentek a Perint-patakon, az Abért-tónál, Porpác és Csénye között, Szentgotthárdnál a Rábán, Gyöngyösfaluban, Zalában áramkimaradásokat okoztak, Szentgotthárdon pedig háborút hirdettek ellenük.
Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt jártuk körbe a témát részletesen, Mint akkor írtuk, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén a regisztrált hódgátak száma 2016 óta megtízszereződött, de a valós szám ennek másfélszerese lehet, mert nem könnyű felderíteni a hódgátakat.
Egy évvel ezelőtti videónk:
A hódok riasztása, gyérítése, állományszabályozása jelenleg is engedélyköteles, vadászatuk – a közhiedelemmel ellentétben – tilos. Mivel természetes ellenségük nincs, a rendelkezésére álló élőhelyek telítéséig korlátlanul szaporodik, terjeszkedik.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) úgy véli, természetvédelmi szempontból a faj jelenléte sokkal inkább hasznos, mint káros. A közhiedelemmel ellentétben a part menti fás állományokat nem károsítja olyan mértékben, hogy az az élővilág számára számottevő mértékű legyen, cserébe viszont a faj részt vállal a természetes módszerekre alapozott vízmegtartásban - írták.
A szervezet szerint nem a hód van túlszaporodva, hanem a számára alkalmas élőhelyet biztosító, természetközeli medrű vízfolyásokból van kevés.
