Két éve rohanta le Oroszország Ukrajnát. A háború kezdete óta több mint tízezer civil halt meg Ukrajnában - 587 gyerek - és mintegy húszezren sebesültek meg - 1300 gyerek - az ENSZ Human Rights Monitoring Mission in Ukraine (HRMMU) adatai szerint. A valós számok ennél biztosan sokkal magasabbak - írja a MaNcs .
A háború kezdete óta az orosz hadsereg 59 kórházat és 236 iskolát rombolt le, támadás pedig 406 kórházat és 836 iskolát ért. A hosszú távú károk, beleértve az embereket, infrastruktúrát és környezetet ért veszteséget mindezeknél sokkal jelentősebb és nagyobb, generációkat tett tönkre és nyomorított meg.
A legtöbb áldozatot az első hónapokban követelt a háború, amikor az orosz hadsereg előrenyomulva módszeresen irtotta a lakosságot. Ezt követően a civil áldozatok és sebesültek száma gyorsan csökkent, ám azóta is havonta 100-200 halottal lehet számolni, a sebesülések száma ennek többszöröse.
Az rtl.hu összeállítása szerint az ukránok herszoni előretörése, 2022 novembere óta tulajdonképpen állóháború van Ukrajnában, egyik félnek sem sikerült komoly előrehaladást elérnie. Pedig komoly reményekkel indult az év, a nyugati elemzők is arról beszéltek, hogyan fogja Ukrajna a modern fegyverekkel agyonverni az oroszokat, miután kétszer is visszavonulásra késztették Putyin haderejét.
Andrei Piontkovsky washingtoni elemző arról beszélt, hogy biztos az ukrán győzelemben, aminek pontos időpontját csak az határozza meg, hogy a NATO milyen gyorsan szállítja le a fegyvereket. „Ukrajna lendületben van, és nincs kétségem afelől, hogy meg fogják nyerni ezt a háborút 2023-ban” – erről már Ben Hodges tábornok, az amerikai haderő volt európai parancsnoka beszélt. Nagyon mellényúltak.
Az ukránok számára az orosz ellenállás nem lehetett meglepetés, tavaly ilyenkor Vuledárnál ők is ugyanazt érték el a tüzérségükkel, mint később az oroszok. Na meg Bahmutnál is, igaz, annak elfoglalását végül megünnepelhették a Kremlben, de pürrhoszi győzelem volt az, több tízezer orosz halt meg a darálóban.
A nagy nyári ukrán offenzíva, amivel Kijev ketté akarta vágni az orosz erőket és lehetetlen helyzetbe hozni a Krím-félszigetet, véres vánszorgásba fulladt.
Mindössze egy 17 kilométeres sávot tudtak visszafoglalni. Maga a volt ukrán főparancsnok is arra jutott, hogy valami újjal kell előrukkolni a drónok, az elektronikus hadviselés területén, a tüzérség elleni küzdelemben, valamint az aknaszedésben is, mivel így csak amolyan első világháborús állóháborúban őrlik fel az embereket – amiben az oroszok messze nagyobb tartalékokkal rendelkeznek.
Az orosz-ukrán háború második évére elmondható, hogy a halálos áldozatok és a súlyos sebesültek száma meghaladhatja a félmillió főt, amiből az oroszok több mint 350 ezres veszteséget szenvedtek. Ez persze csak becslés, mivel senki sem vallja be a valós számokat.
Az emberéleteken túl az infrastruktúrában és a gazdaságban is hatalmas károk érték Ukrajnát. A Világgazdasági Fórum február elején arról számolt be, hogy eddig Ukrajnát a becslések szerint 411 és 1000 milliárd dollár közötti kár érte.
A háborúnak ráadásul még messze nincs vége, Oroszország pedig előszeretettel lő ki rakétákat és drónokat civil célpontokra is. Emellett az ország mezőgazdasági területeinek körülbelül 20 százaléka tönkrement, a földek 30 százaléka pedig taposóaknákkal vagy fel nem robbant lövedékekkel van tele.
Amiben komoly változás állt be, hogy ma már nemcsak az ukrán főváros szenvedhet el légicsapást, hanem az orosz is. Sőt a kijevi kormány csapásokat tud mérni – és meg is teszi – a kritikus orosz infrastruktúrára. Így borult lángba például egy gáz- és olajterminál Szentpéterváron. Az új ukrán főparancsnok, Olekszandr Szirszkij szerint a drónoké a jövő, így várhatóan ezek a támadások nem állnak le.
A közeljövő egyik fontos kérdése, hogy Ukrajna tudja-e kezelni valahogyan a lőszerhiányt. Utóbbi azért is fontos lenne, mert az ukrán haderő tavaly október körül elveszítette a kezdeményezést, és ahogy Putyint ismét megválasztják, és a raszputyicának (a tél végi sárdagonyás időszaknak) vége, nagy orosz támadás jöhet.
