Van olyan miniszter az Orbán-kormányban, akinél a napi rutin része, hogy döntsön arról, nemzetbiztonsági okokból megfigyeljenek-e valakit, átkutassák-e a lakását, autóját, lehallgassák-e a telefonját vagy a találkozóit, elolvassák-e a leveleit, vagy rögzítsék-e, mi történik az otthonában. Ekkora hatalma Magyarországon az igazságügyi miniszternek van.
Az Igazságügyi Minisztérium a hvg.hu közérdekű adatigénylésére kiadta, hogy 2023-ban összesen 1400 ilyen megfigyelési igény futott be a tárcához.
A lap külön kérte, hogy bontsák külön az év elejétől augusztusig, majd az év végéig terjedő időszakokat, így azt is ismerjük, hogy mennyi kérelem került Varga Judit asztalára és mennyi az utódja, Tuzson Bence elé.
2023 első 7 hónapjában, Varga Judit minisztersége idején 849 db kérelemről döntöttek.
2023 utolsó 5 hónapjában, Tuzson Bence minisztersége idején 551 db kérelmet bíráltak el.
Ha napokra is lebontjuk, látszik, hogy Varga valamivel több ügyben döntött: a hivatalában töltött 212 nap alatt átlagosan naponta 4 ügyiratról hozott döntést, míg Tuzson a saját időszakának 153 napja mindegyikén átlagosan 3,6-ról.
A tárca nem adja ki, hogy a tavalyi 1400-ból hánynál engedélyezték a titkos információgyűjtést és hánynál tagadták meg. A Hvg információ szerint a pozitívan elbírált kérelmek aránya hagyományosan igen magas.
Titkos információgyűjtés nemzetbiztonsági céllal csak igazságügyi miniszteri engedéllyel folytatható, vagyis ez külső engedélyhez kötött. Másik kategória a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés, de itt is van külső kontroll: egy bíró az engedélyező. Sőt, a titkosszolgálatok végezhetnek külső engedélyhez nem kötött információgyűjtést is, ezt elég „házon belül” jóváhagyni.
