Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy nemrégiben zajlott szakmai rendezvényen arról beszélt, hogy „a magyar élelmiszeripar termelékenysége a második legalacsonyabb az EU-ban” .
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSz) elnöke szerint már egy évtizede probléma van a magyar élelmiszeripar hatékonyságával – írta a Privátbankár . Éder ezt annak tulajdonítja, hogy a 2020 előtti egy-másfél évtizedben rengeteg fejlesztés maradt el. Az ágazat ugyanis alig-alig, vagy időszakonként egyáltalán nem jutott fejlesztési forráshoz a nemzeti és az EU-s támogatásokból.
„Sok más ágazathoz, sőt az EU-hoz velünk együtt csatlakozott más államokhoz, főleg Lengyelországhoz képest is lemaradt a szektor! ” – állapította meg a szövetség elnöke.
Elsősorban azért, mert „Magyarországon rakódik a legtöbb adóteher az élelmiszerek árára az unióban” – emlékeztet Éder Tamás.
Az élelmiszerek többsége esetében az EU legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsa érvényes Magyarországon és a termékek egyre szélesebb körére vonatkozik a népegészségügyi termékadó (neta) is. A már mintegy 4,5 százalékos kiskereskedelmi adó is részben beépül a fogyasztói árakba.
Tavaly óta a gyártókat terheli a kiterjesztett gyártói felelősség: az EPR-díj, amely szintén Európában az egyik legnagyobb. Mindezek, vagyis a nagyobb adómérték is szerepet játszik abban, hogy ugyanannak a magyar terméknek az ára esetleg Németországban olcsóbb, mint itthon.
