Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Kulcskérdéssé vált a kiberbiztonság

A kibertér – azaz az online adatforgalom és kommunikáció tere – mind szerteágazóbban van jelen a mindennapokban, emiatt a kiberbiztonság is egyre nagyobb hangsúlyt kap.
Hirdetés
Hirdetés

A kiberbiztonság volt a témája annak a workshopnak, amit a győri egyetemen tartottak az egyetemi, a kormányzati és a vállalati szféra szereplőivel. Az előadók közül többen hangsúlyozták az egyének tudatosságának a fontosságát.

A Széchenyi István Egyetem és a Marymount Egyetem együttműködése jegyében dr. Diane Murphy, az amerikai intézmény tanszékvezető professzora videóüzenetben szólt a rendezvény résztvevőihez a kibertérrel kapcsolatos oktatás és kutatás kihívásairól. Kiemelte: a kibertérrel összefüggő veszélyek globális szinten jelentkeznek. „A mostani járvány még több online megtámadható embert és még több kiberbűnőzök, hackerek és nemzetállamok általi fenyegetést eredményezett. Aggódnunk kell a szolgáltatások elleni támadások, a zsarolóvírusok, a szellemi tulajdon ellopása és a dezinformációs kampányok miatt, hogy csak néhányat említsek” – szögezte le, megjegyezve: a probléma súlyossága ellenére egy 2017-es tanulmány szerint 2022-re 1,8 millió betöltetlen álláshely lesz a kiberbiztonsági szegmensben.

Keleti Arthur, a T-Systems Magyarország IT biztonsági stratégia vezetője előadásában arra kereste a választ, mit teszünk ma és mit tíz év múlva a kiberbiztonságért. Úgy vélte, sok jövőbeli problémánk alapját a minket körülvevő okoseszközök jelentik majd, s el kell döntenünk, mennyi magánszférát vagyunk hajlandók feladni, hogy cserébe például kényelmet vagy adatot kapjunk. A szakember hangsúlyozta: a kiberbűnözők rájöttek, hogy az információk vagy akár az olyan folyamatok, mint a GDPR fegyverként is használhatók. „Százmillió dolláros zsarolóvírus-követelést már biztosan kifizettek cégek, állami szervezetek, városok, és megtörtént az első, mesterséges intelligenciával előállított hanggal elkövetett csalás” – utalt az új világ árnyoldalaira. Jelezte ugyanakkor, hogy léteznek megoldások – például egy összevont, koordinált kiberbiztonsági felhő vagy az, hogy kibervédelmet is lehet szolgáltatásként vásárolni –, s a következő évtized ezekről fog szólni.

Dr. Farkas Ádám százados, a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság tudományos tevékenységért felelős elnökségi tagja a kiberbiztonság állami védelmi és biztonsági feladatrendszerében betöltött szerepéről tartott előadást. Kifejtette: a Szovjetunió összeomlása hamis biztonságképet generált, közben pedig az információs technológia rohamos fejlődése rendkívüli biztonsági hatásokat idézett elő, amelyekkel azonban Európa nem akart szembenézni. Erre példaként a 2015–2016-os terrorcselekményeket hozta fel, amelyeket az ISIS játékszoftverek chatfelületeit használva szervezett meg. A szakember szerint azt is látni kell, hogy a kapitalizmus jelentette kontrollált versengés nem pusztán gazdasági versengést jelent, hanem folyamatos hírszerzést, ipari kémkedést, befolyásolást, felforgatást, a piacot formáló jelenségek manipulálását, szükség esetén pedig fegyveres erővel való fenyegetést vagy annak alkalmazását. Hozzátette: a mai értelemben vett globális kapitalizmus kialakulása előtt az információs technológia fejlődésével nyílt tér, ugyanakkor a folyamatos digitalizáció sérülékeny rendszereket eredményez, ami a világ másik pontjáról is kihasználható.

Dr. Kassai Károly ezredes, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Kibervédelmi Központ vezetője a NATO kibertérrel összefüggő szemléletének alakulását ismetette. Elmondta: a politikai-katonai szervezet a föld, a levegő, a tenger és a világűr mellett ma már a kiberteret is műveleti területnek tekinti. Emellett az Európai Unió kibervédelmi keretrendszert fogadott el 2018-ban, amelynek lényege a szövetségi és uniós működés védelme, a nemzetek önálló védelmének a támogatása és az együttműködés, információcsere, összehangolás megteremtése. Az ezredes hangsúlyozta: jelentős súlyponteltolódás következett be az elmúlt években, s ma már ezt a területet nem csak technikai-informatikai kérdésként kezelik. „A katonai művelet a kibertérben is értelmezendő. Az állandó fenyegetettség folyamatos kibervédelmi gondolkodást igényel, a reaktivitás mellett preventív megoldások is szükségesek” – nyomatékosította.

Zárásként dr. Kelemen Roland, a workshop főszervezője, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar tanársegédje a kibertér multidiszciplináris megközelítéséről beszélt. Azt mondta: a kibertér nem vizsgálható csupán egyetlen tudományterület, az informatika felől. „Maga a kibertér alakította globálissá a világot, a gazdaságot, de a támadások lehetőségét is globálissá tette” – húzta alá. Rögzítette azt is, hogy a kibertér befolyásolja az ember éntudatát, valóságban betöltött szerepét, s a hagyományos térben zajló folyamatok – mint a terrorizmus vagy az államközi konfliktusok – megjelennek a kibertérben is. A téma fontosságát alátámasztva hangsúlyozta: míg az USA 2009-es nemzetbiztonsági jelentésében még csupán néhány mondat szerepelt a kiberfenyegetettségről, addig a legutóbbiban már az első helyen szerepelt kihívások között. Hozzátette: 2021-re 6000 milliárd dollár kiadást okozhat világszerte a kiberbűnözők tevékenysége. Dr. Kelemen Roland szerint a megoldáshoz nagyon fontos, hogy tudatos rendszerhasználókat kell képezni.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@enyugat.hu

Kérjük válasszon:

Hozzásszólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hírek

Hirdetés