Hosszas tárgyalások után magyar kézbe került a Budapest Airport Zrt. A francia befektető partner 20 százaléknyi részesedéshez jutott. Az NGM közlése szerint "a rendszerváltás utáni időszak legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakciója".
Az MTI-ben megjelent közlemény szerint a „reptér tulajdonlása szuverenitási kérdés, amely nem csak a személyszállítás és a turizmus, hanem az áruszállítás miatt is stratégiai jelentőséggel bír, a gazdasági vérkeringés egyik ütőere.”
A közlemény szerint a vételár 3,1 milliárd euró (azaz nagyjából ezerkétszáz milliárd forint), a hitelezői konzorciummal történt sikeres megállapodással pedig a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitel került meghosszabbításra.
A magyar állam a világ legnagyobb reptér-üzemeltetőjével, a francia Vinci Airportsszal tervezte megvenni a Budapest Airportot. A magyar állam 80 százalékos tulajdonrészt vásárol majd a reptérben, 20 százalék pedig a Vinci Airporté lesz.
A Vinci Airports a világ első számú ágazati cégeként 13 országban 65 repülőteret működtet. Az állami tulajdon utána viszont 51 százalékra csökkenhet a deal megkötése után, mert annak egy részét a kormány eladná a QIA nevű katari befektetőnek.