Vakító fehérség fogad a veszprémi várban, a Szent Mihály székesegyházban szombat délután. A festmények, az oltár, a bejárat felett az orgona és a homokszínű oszlopok enyhítenek csak a vakító fehérségen, a régi freskóknak nyoma sincs, átfestették őket.
A templom külső falai is fehérben ragyognak. A székesegyház egyébként Veszprém egyik jelképe, a magas várhegyen állva messziről látszik.
A kormány a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa program kapcsán 47 milliárd forintot adott városnak a várnegyedre, ebből 39 milliárdot a székesegyház felújítására. 2022-ben viszont kiderült, hogy a nagytemplom felújításának nagy részét az teszi ki, hogy eltüntetik a régi, neobarokk freskókat, és az összes fal fehér színű lesz. A terv ellen komoly tiltakozás indult el, a hívek Szent Mihály Védegylet néven civil szervezetet alapítottak a székesegyház értékeinek megóvására.
A Védegylet megkereste a város építészeti szakértőit, művészettörténészeit, de elzárkózás volt a válasz, a veszprémi papság sem vett részt a tiltakozásban. Valószínű, hogy a népszerű, nyugdíjba vonult Márfi Gyula veszprémi érseknek is azért kellett 2022-ben Szombathelyre költöznie , mert az új veszprémi érsek, Udvardy György Márfit sejtette az ellenállás mögött.
A Védegylet végül több mint 3000 aláírást gyűjtött össze a székesegyház védelmében, hiába. A székesegyház felújítását folytatták, majd tavaly befejezték .
De felújítják a várat is. Mindenhol kordonok, állványok állnak, csak hétvégén lehet bejutni a kordonok mögé, és itt is a fehér falak dominálnak.
Az érseki palota szintén el van kordonozva, egyébként olyan, mintha most épült volna, és az egész várnak vadonatúj hangulata van.
Jelenleg az egész vár építési terület, az épületek, utcák nagy részét elkordonozták, a kilátóhoz sem mehetünk ki, ahol Szent István és felesége, Gizella szobra őrzi a királynők városát.
A vár épületeinek többsége a 17-18. században épült, a székesegyházat Gizella királyné alapította, jelenlegi formáját a 18. században nyerte el.
(A képekre kattintva galéria nyílik.)
