Idén tavasszal a magyar állam egy milliárd euró hitelt vett fel kínai bankoktól, amelyet április 19-én teljes összegben le is hívott – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) statisztikáiból. Ez az összeg a legmagasabb a kötvénytartozásokon kívüli fennálló hiteltartozások között. A hitel célja általános infrastrukturális beruházások finanszírozása, de a kamatszint és a törlesztés ütemezése nem nyilvános, csupán annyit tudni, hogy változó kamatozású és hároméves lejáratú. A hitelfelvétel növelte Magyarország devizaadósságát, amely így közelít a kritikus szinthez, bár az adósság devizaarány még mindig kedvezőbb a 2010-es szintnél - írja a portfolio.hu .
A hitelt a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China Limited Magyarországi fióktelepe biztosította. A pénzt az állam csúcstechnológia, infrastruktúra, közlekedési infrastruktúra és energia területein jelentkező kiadásokra kívánja fordítani. A kormány hivatalosan nem jelentette be a hitelfelvételt, és a hitel feltételeiről, valamint a pontos beruházási célokról sem közölt részleteket.
Emellett a hitel növeli az ország devizaadósság-állományát, amely június végén 28,9 százalékon állt, közel a 30 százalékos határértékhez. A hitelfelvétel háttere nem világos, különösen mivel a kormány korábban átláthatóbban kommunikálta a hasonló pénzügyi műveleteket. Az indoklás szerint szükség van pénzre a költségvetési hiány kezelésére, valamint infrastrukturális projektek, például a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlása és fejlesztése miatt is.
Az EU-s források elapadása és a kormány kiadásainak növekedése további hitelfelvételi szükségletet is generálhat. Nagy Márton korábban utalt a kínai finanszírozás növekedésére Magyarországon, jelezve a kínai bankok jelenlétének és a kínai vállalatok erősödésének összefüggését.
