Gyulay Endre 1930-ban született Battonyán, 1953-ban szentelték pappá a szegedi dómban, miután teológiai tanulmányait a Hittudományi Főiskolán végezte. Pályafutása során segédlelkészként szolgált Röszkén, Ásotthalmon és Gyulán is, plébánosként Domaszéken és Mezőhegyesen, majd templomigazgatóként Makón tevékenykedett - írja a szegeder.hu .
1972-től retorikatanár és lelki igazgató lett a Hittudományi Főiskolán és a Papnevelő Intézetben. Jelentős szerepet játszott a Szent Gellért-napi ifjúsági találkozó megszervezésében, valamint az egyházmegye ifjúsági pasztorációjának fejlesztésében. 1983-ban Rókuson lett plébános, ahol a templom és a plébánia épületének felújítását irányította, és a szegények pasztorációjával foglalkozott.
1987-ben II. János Pál pápa a Szeged-Csanádi egyházmegye püspökévé nevezte ki. Püspöki jelmondata: „Föltámadott… ne féljetek!” Püspöksége alatt számos intézményt alapított és újított meg, beleértve katolikus iskolákat és óvodákat. Az ő közreműködésével tértek vissza a ferencesek alsóvárosi kolostorukba és a Havas Boldogasszony templomba.
Gyulay aktívan részt vett a Szent István napi ünnepségek szervezésében, támogatta a szerzetesek Szegedre történő visszatérését. 1993-ban megszervezte az Egyetemi Lelkészséget és a Krízismegoldó Otthont, valamint 100 fős otthont létesített értelmi fogyatékosok számára. Püspöksége idején tizenhárom új templom épült az egyházmegyében.
1993-tól a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnökeként és az egyházi ingatlanokat rendező kormánybizottság tagjaként tevékenykedett. Kezdeményezte az Igazságosabb és testvériesebb világot című országos körlevél megalkotását. 1999-ben a Magyar Cserkészszövetség elnöke volt. Gyulay közéleti íróként is ismert, számos cikket írt és gyakran nyilatkozott a médiában. 2006-ban vonult vissza, utódja Kiss-Rigó László lett.
