A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége szeptember 12-13-án a Civil EU Elnökség keretében a MagNet Közösségi Házban nemzetközi konferenciát szervezett az EU Víz Ellenálló Képességi Stratégia megvalósításának kihívásairól és lehetőségeiről. A konferencián több mint 20 előadó mutatott be mintaprojekteket és tudományos eredményeket.
Egész Európát és annak minden gazdasági ágát különféle módokon érinti az éghajlatváltozás, de van egy közös tényező: vagy vízhiányt, vagy víztöbbletet idéz elő. Európa vízkészlete jelentős nyomás alatt áll, ezért az EU-nak sürgősen javítania kell víz ellenálló képességét, és fenntartható vízellátást kell biztosítania az emberek és a környezet számára. A Magyarországon 2022 nyara után 2024-ben újra bekövetkező rendkívüli aszályhelyzet, majd a napokban az ezt követő rendkívüli árvíz bizonyította, hogy nem lehet tovább halogatni a cselekvést, és újra kell gondolni a hazai vízgazdálkodást.
A konferencián elhangzott előadások alapján a szervezők nyilatkozatot fogalmaztak meg, ami az Európai Bizottság és a magyar kormány felé fogalmazott meg számos, sokszor egymással összekapcsolódó követelést.
"Fontosnak tartjuk, hogy a Mario Draghi által fémjelzett versenyképességi jelentésből kimaradt zöld szempontok is megjelenjenek a hamarosan felálló új Európai Bizottság következő ötéves programjában. Mind az EU-s, mind a hazai döntéshozóknak be kell látniuk, hogy egészséges ökoszisztéma nélkül nem sikerülhet gazdasági értelemben versenyképes EU-t építenünk. Magyarország különösen kitett a klímaváltozáshoz kapcsolódó extrém vízhelyzeteknek, ezért fontos lenne, ha a kormány figyelembe venné a konferencia nyilatkozatban megfogalmazott javaslatokat" - emelte ki Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke.
A kérések közül fontos kiemelni az alábbiakat:
- Figyelembe kell venni a tudományos kutatási eredményeket és a Kárpát-medencére vonatkozó klímaváltozási modelleket annak érdekében, hogy átalakítsák a jelenlegi, elavult vízgazdálkodási gyakorlatot, ami a vizek gyors elvezetését, sokszor a patakok és csatornák túlkotrását, a vizes élőhelyek növényzetének kiirtását eredményezi.
- Biztosítani kell a felszíni és felszín alatti vízkészleteket érintő projektek teljes átláthatóságát, és az édesvízkészleteket károsító projektek nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektként való kijelölésének megtiltását.
Fel kell gyorsítani a Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának folyamatát a vizek jó állapotba hozása érdekében. Mindehhez biztosítani kell a megfelelő költségvetési forrásokat, jogszabályi változtatásokat, továbbá a környezet- és természetvédelmi valamint vízügyi intézményi és hatósági rendszer megerősítését.
A konferencián tulajdonképpen két nyilatkozatot is elfogadtak a szakemberek. Az egyik az Európai Bizottságot szólítja fel a feladatokra, amiket tizennégy pontban összegeztek. Eze között van például az, hogy hozzanak létre vízhatékonysági és vízkivételi célok meghatározására szolgáló, minden vízfelhasználóra kiterjedő, vízgyűjtő szintű keretrendszert; vagy az, hogy késlekedés nélkül hajtsák végre az EU természet helyreállítási jogszabályt, és nemzeti helyreállítási tervek segítségével növeljék az édesvízi élőhelyek által kínált természetalapú megoldásokat.
A másik nyilatkozat a magyar kormánynak szól és tizenöt pontból áll. Ezek közül az egyik az, hogy szükség van az árvíz és a belvíz fogalmának újraértelmezésére, a meglévő vízgazdálkodás működési szabályainak kiigazítására, a mezőgazdasági szabályozások és támogatások kiigazítására annak érdekében, hogy a vízvisszatartásra alkalmas területek a mezőgazdasági földhasználat szerves részévé váljanak. Követelik azt is, hogy állítsák le a tavaink, mint ikonikus édesvízi ökoszisztémák körüli beépítéseket, a természetes élőhelyek pusztítását, és a helyi önkormányzatok megerősítése révén valósítsák meg a “balatoni zöld minimumot”. Erősítsék a szubszidiaritás elvét a források elosztása, a vízügyi projektek végrehajtása és nyomonkövetése tekintetében.
