2005-ben az akkori magyar kormány Bozóki András akkori kulturális miniszter előterjesztésére február elsejét a köztársaság emléknapjává nyilvánította. Az időpontválasztás nem véletlen, hiszen 1946-ban ekkor választották meg Tildy Zoltánt köztársasági elnöknek és bukott meg végleg a monarchia, mint államforma hazánkban.
Varannai Aurél, a Reuters akkori tudósítója így számolt be a korabeli eseményekről:
"A csütörtökön tartott pártközi értekezleten a pártok többsége úgy határozott, hogy Tildy Zoltán miniszterelnököt választják meg a Magyar Köztársaság elnökévé. Tildy, a Kisgazdapárt vezetője, miniszterelnökké történt kinevezése óta az összes pártok bizalmát bírja. Tildy józan személye a jelenlegi koalíció biztosítéka. Tildy a harmadik Magyar Köztársaság elnöke lesz. Az első köztársaságot 1848-ban kiáltották ki, annak elnöke Kossuth Lajos volt. Másodízben 1919-ben volt Magyarországon köztársaság Károlyi Mihály elnökségével."
A kiemelt mondat valószínűleg sok embernek szemet szúrt. Általában a "harmadik köztársaság" alatt az 1989 utáni időszakot szoktuk érteni, míg a háború utáni rövid demokratikus kísérletre pedig a "második köztársaságként" hivatkozunk.
Jelen cikkünk előtt erősen ajánljuk kollégánk írását az államformákról, amit itt tudnak elolvasni. Február elseje alkalmából röviden összefoglaljuk a három (és fél) "Magyar Köztársaság" történetét.
Az a bizonyos "és fél"
Varannai kolléga az 1848-49-es szabadságharc alatt kialakult rendszerre hivatkozik "első köztársaságként". 1849-ben Debrecenben az országgyűlés ugyan kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, viszont a függetlenségi nyilatkozatban nem szerepel a "köztársaság" szó.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem online lexikonjában az alábbi szöveg olvasható a függetlenségi nyilatkozatról:
"A sok száz esztendős magyar függetlenségi törekvések e kiemelkedő dokumentuma azonban nem foglalt nyíltan állást az állam-és kormányforma kérdésében, jóllehet az új kormány elnöke az új berendezkedést respublicai (köztársasági, a szerk.) irányúnak mondotta, de a monarchiát mint államformát hivatalosan nem változtatták meg. A Függetlenségi Nyilatkozat ugyanis csak a Habsburg-dinasztiától történő elszakadást deklarálta, az államforma megváltoztatásáról nem intézkedett. Erre utal az államfő elnevezése is. A kormányzó elnök titulus legalább annyira utal a magyar királyok helyettesítési tradíciói között oly nagy szerepet játszó kormányzóra, mint a polgári köztársaságok elnökére."
Hazánk neve rövid ideig "Magyar Állam" , vagy korabeli nyelvhasználattal "Magyar Álladalom" lett.
Az őszirózsás forradalom: "népköztársaság" kontra "tanácsköztársaság"
Az első tényleges, demokratikus köztársaságot 1918. november 16-án, az őszirózsás forradalom után kiáltották ki. Az első ember, aki köztársasági elnökként volt államfő Károlyi Mihály gróf volt, akiből az első világháború vége felé miniszterelnök lett. Az új államnak viszont a manapság kommunista államok által használt "népköztársaság" nevet adták.
Ironikus módon, ezt a demokratikus berendezkedést egy kommunista diktatúra váltotta. Kun Béláék a saját államukat viszont "tanácsköztársaságnak" nevezték.
Sokan úgy hiszik, hogy ezek után következett a monarchia visszaállítása és Horthy Miklós kormányzósága, de ez nem így van. A kommunisták bukása után ugyanis a szociáldemokrata Peidl Gyula miniszterelnöksége (aki egyben ideiglenesen az államfői feladatokat is ellátta) alatt rendelettel visszaállították a puccs előtti népköztársaságot.
Csakhogy a Peidl-kormányt a jobboldali Friedrich István híveinek és a bevonuló románok segítségével megdöntötte. Bár Friedrich igyekezett rendeleteiben kerülni az államformára való hivatkozást, egy bíróságokról szóló rendeletben mégiscsak elismeri, hogy az ország államformája köztársaság.
A második köztársaság, ami az első népköztársaság utóda és amit megpuccsolt a második népköztársaság, ami pedig a tanácsköztársaságé
Mint már fentebb is írtuk, 1946-ban Tildy Zoltánt választották meg az új Magyar Köztársaság élére. Erre az időszakra szoktunk "második köztársaságként" hivatkozni. 1949-ben viszont ismét végbement egy kommunista államcsíny, amikor ugyanis az akkori rendet felváltotta a "Magyar Népköztársaság" .
Ekkortájt az új kommunista államok már nem tanácsköztársaságnak, hanem általában "népköztársaságnak" nevezték magukat, bár voltak kivételek (pl. Német Demokratikus Köztársaság). Csakhogy, mivel nálunk már volt egy "Magyar Népköztársaság" , ezért a bonyodalmak elkerülése érdekében a köznyelvben az elsőre gyakran "Első Magyar Köztársaságként" szoktunk hivatkozni.
Nem engedünk 89-ből! (kivétel az ország nevét)
1989. október 23-án ismét kikiáltották a köztársaságot és ezzel véget ért a kommunista egypártrendszer is. Az állam neve újból "Magyar Köztársaság" lett. Az ezt követő időszakra "harmadik köztársaságként" szoktunk hivatkozni.
Bár az államforma megmaradt, az Alaptörvény 2012. január 1-jei hatályba lépésétől hazánk neve ismét megváltozott: "Magyarország" . Bár a köznyelvben gyakran eleve így hivatkoztak rá az elmúlt évszázadok alatt is, a 21. századra ez lett államunk hivatalos megnevezése.
Cikkünkhöz segítségünkre volt:
Wikipédia, Hungaricana, mek.oszk.hu, polhist.hu és a lexikon.uni-nke.hu.
