Magyarországon a legmagasabb a daganatos halálozási arány az EU-tagállamok között - állapította meg az Európai Bizottság hétfőn kiadott jelentése , melyet a Telex idézett. 2021-ben a rák miatti halálozás közel harmadával haladta meg az uniós átlagot. A férfiak halálozási aránya közel kétszerese a nőkének, bár 2011 és 2021 között mindkét nem esetében csökkent.
Aggodalomra ad okot, hogy a rákos megbetegedések kockázati tényezői – dohányzás, alkoholfogyasztás, túlsúly – Magyarországon gyakrabban fordulnak elő, mint az EU-ban. Különösen aggasztó, hogy míg az EU-ban csökkent az elhízás aránya, Magyarországon nőtt, és a dohányzás, valamint az alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás terén is rosszul áll az ország.
A jelentés szerint a kormány intézkedései, például a napi testnevelés bevezetése és a népegészségügyi termékadó, nem akadályozták meg a túlsúly növekedését a fiatalok körében. Bár a dohány-kiskereskedelmi szabályozás szigorodott, és ez kezdetben csökkentette a fiatalkori dohányzást, hosszú távon a hatás minimális maradt.
Az elkerülhető daganatos halálozás aránya továbbra is magas, bár a rákkezelés minősége javult az elmúlt években. Ennek ellenére az orvosi eszközök száma alacsony, és az egészségügyi dolgozók hiánya továbbra is problémát jelent.
Az is kiderült, hogy a leggyakoribb halálokok a tüdőrák, vastagbélrák és emlőrák. Bár ezeknek a daganattípusoknak a halálozási aránya csökkent az elmúlt évtizedben, Magyarországon a legrosszabb a helyzet az EU-ban. A magas boncolási arány viszont részben magyarázhatja a kedvezőtlen statisztikákat.
2022-ben közel 71 ezer új rákos megbetegedést regisztráltak, ami a járvány előtti szint alatt maradt, de meghaladta az előző két évet. Ennek oka lehet, hogy a Covid-19 járvány miatt késleltetett szűrések szerepet játszhattak a diagnózisok elmaradásában. A rák várhatóan jelentős hatással lesz a magyar munkaerőre, és 2050-re akár két évvel is csökkentheti a várható élettartamot.
