A Soproni Egyetem két kutatója és tudományos partnereik nemzetközileg is kiemelkedő felfedezést tettek a mikrobák által kialakított karbonátstruktúrák (sztromatolitok) fejlődésével kapcsolatban. Az eredményeket a neves Scientific Reports tudományos folyóiratban publikálták. Az új kutatás hozzájárulhat a földtörténeti múltban kialakult karbonátszerkezetek megértéséhez, és segíthet a hasonló folyamatok modern összefügéseinek feltárásában. A témában a Soproni Egyetem a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az ELTE szakemberei dolgoztak együtt - számolt be a sikerről honlapján a Soproni Egyetem.
A sztromatolitok réteges karbonátképződmények, amelyeket fotoszintetizáló cianobaktériumok alakítanak ki. Több mint 3,5 milliárd éves múltra tekintenek vissza, így a Föld legősibb fosszíliái közé tartoznak. Ezek az organizmusok az ősi óceánok/tengerek sekély vizeinek óriás területein alkottak telepeket és kulcsszerepet játszottak az archaikumi földi légkör oxigéntartalmának növelésében körülbelül 2,2 milliárd évvel ezelőtt. A tudomány számára ökológiai és evolúciós szempontból is érdekes megismerni ezeknek a különleges karbonátképződményeknek a kialakulását. Azonban tanulmányozások nehézkes, mivel napjainkra az aktívan fejlődő sztromatolitok száma jelentősen lecsökkent.
A Soproni Egyetemen működő Funkcionális Genomika és Bioinformatika csoport két munkatársa Dr. Lange-Enyedi Nóra Tünde és Prof. Dr. Sipos György kutatóprofesszor dolgozott együtt az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet kutatóival. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Köröm-termálkút tanulmányozása során olyan biogén szerkezeteket figyeltek meg, amelyek felépítése hasonlít az ősi sztromatolitokéhoz. A termálkút környezetében 3-5 cm vastagságú vörös és zöld színű, réteges, karbonátgazdag biofilmeket vizsgáltak és megállapították, hogy a baktériumok alkotta szövedékek kedvezőtlen körülmények között is képesek növekedni, például alacsony szervesanyag-tartalom, 79,2 °C-os hőmérséklet, magas sótartalom és jelentős arzén-koncentráció mellett. Összefüggést találtak a bakteriális közösségek összetétele, a fizikokémiai tulajdonságok és a mészkőkiválás folyamata között. Elsőként írták le a hasonlóságot a jelenleg is élő és fejlődő vörös biofilm szerkezete és a fosszilizált sztromatolitok között.
Ez a kutatás nagymértékben hozzájárul a sztromatolitok kialakulásának hátterében álló geobiológiai folyamatok megértéséhez, mind a mai környezetben, mind a földtörténet során. Az eredmények bővítik a biogén karbonátképződéssel kapcsolatos ismereteinket, keretet adva a megkövesedett mikrobiális struktúrák értelmezéséhez, valamint jelentőségükhöz az ősi ökoszisztémák rekonstrukciójában. A kutatás során használt nagy áteresztőképességű molekuláris biológiai módszerek alkalmazhatók más szakterületeken is, mint egyéb földtani és erdészeti kérdések megválaszolásában.
(Nyitóképünk illusztráció.)
