Donald Trump januári beiktatása óta két dolgot tűzött a zászlajára. Először is vámokat akar kivetni több országra is, legyen az szövetséges (Európa országai, Ausztrália, Kanada) vagy rivális (Kína).
Másodszor pedig bizarr területi követeléseket jelentett be. Kanadát már az 51. államként emlegeti és az ország miniszterelnökét kormányzónak nevezi, Dániától Grönlandot szeretné megkaparintani, pedig mind a dánok, mind a grönlandiak ellenzik ezt, végül a Panama-csatornára is bejelentette az igényét.
Trump gyakran követhetetlen intézkedései ahhoz vezettek, hogy az európaiak körében az Egyesült Államok megítélése jelentősen romlott , nem meglepő módon leginkább Dániában.
Az elnök döntései viszont nemcsak az USA megítélésének ártottak, hanem még egy csoportnak is: a nemzetközi jobboldalnak.
Orbán dán barátainak és az ausztrál jobboldalnak sem jött jól Trump
Az ausztrál Roy Morgan közvélemény kutatása szerint a kétpárti mérésekben az országot jelenleg kormányzó Munkáspárt (Labor Party) vezet az ellenzékben lévő, jobboldali Liberális-Nemzeti Párti Koalícióval szemben (Liberal-National Party Coalition, L-NP, ami a konzervatív liberálisok és a kisgazdapárt koalíciója).
Michele Levine, a cég vezérigazgatója szerint az Anthony Albanese miniszterelnök vezette kormány már egy ideje próbálja az ellenzék vezetőjét, a Liberális Párt jobboldali-populista szárnyához tartozó Peter Duttont Trumphoz kötni, és úgy tűnik, ahogy az amerikai elnök retorikája egyre szélsőségesebb lesz és a vámok elkezdik érinteni az ausztrál polgárokat is, úgy kezd el egyre hatásosabbá válni ez a stratégia.
Trump grönlandi követelései mellett nem mehetett el a Fidesszel egy frakcióban ülő Dán Néppárt (Dansk Folkeparti, DF) egyik EP-képviselője sem, aki az alábbi üzenetet küldte az elnöknek:
“Kedves Trump elnök új, figyeljen jól: Grönland dán immár 800 éve. Országunk elválaszthatatlan része. Nem eladó. Hadd foglaljam ezt egy olyan mondatba, amelyet ön is megért:
Mr. Trump, fuck off. (Trump úr, bassza meg!)"
A dániai mérésekben a két jobboldali populista párt közül a DF már hónapok óta 4-5 százalék között mozog, míg az új Dániai Demokraták (Danmarksdemokraterne, DD) a jelenleg egy szinten áll (kb. 10 százalék körül) a mérsékelt jobboldali Baloldallal (Venstre, aminek a neve nem öregedett jól).
Az elnök az európai autóiparra is vethet ki vámokat, ami Magyarországot is érintheti , de egyelőre nem látni, hogy Orbánnak és a Fidesznek ártana a kapcsolata Trumppal, még ha a magyar miniszterelnöknek néha okoz olyan problémákat barátja, mint például megmagyarázni az embereknek, hogy az amerikai szankciók miért “békepártiak”, szemben az EU-s “háborúpárti” szankciókkal.
A legnagyobb csapást Trump mégis a kanadai jobboldalra mérte.
A kanadai liberálisok messiása
A Justin Trudeau vezette Kanadai Liberális Párt (Liberal Party of Canada, LPC) 2015 óta irányítja az országot. Az elmúlt évek során viszont ártott a népszerűségüknek az, hogy nem tudtak mit kezdeni az ország olyan problémáival, mint például a lakhatás.
Bár Trudeau több választást is nyert, a legutóbbin az LPC nem tudott többséget szerezni, ezért a szociáldemokrata Újdemokrata Pártra (New Democratic Party, NDP) kellett támaszkodnia.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Kanadai Konzervatív Párt (Conservative Party of Canada, CPC vagy az angolokhoz hasonlóan toryk) sokáig nem tudott olyan karizmatikus vezetőt találni, mint Trudeau, legalábbis 2022-ig.
Pierre Poilievre ekkor ugyanis jelentős fölénnyel nyerte el a pártelnöki címet és a populista, agresszív stílusa pont jól jött ahhoz, hogy meg tudja lovagolni a miniszterelnök népszerűtlenségét.
Tavaly év végén a konzervatívok még az első helyen álltak a közvélemény-kutatásokban , 20 (!) százalékponttal a liberálisok előtt, akiket volt, hogy még az NDP alatt is mértek. Aztán beiktatták Donald Trumpot, Justin Trudeau pedig lemondott, helyébe pedig Mark Carney lépett.
2024 decemberében a toryk (CPC) a biztos szavazók körében 45, az NDP 21, a liberálisok (LPC) 16 százalékon álltak. Jelenleg az LPC-t 42 százalékra, a CPC-t 37-re mérik, a szocialisták (NDP) pedig a 10-et sem érik el.
Ehhez nyilván a népszerűtlen vezető leváltása is hozzájárult, de a közvélemény-kutatások alapján a megkérdezettek több mint 50 százaléka Carney-t preferálja az olyan problémák megoldásában, mint a vámháború kezelése, a gazdaság talpraállítása és persze Kanada megvédése attól, hogy az USA 51. állama legyen.
J.J. McCullough kanadai újságíró és youtuber egy videóban elemezte, hogy míg a világ többi pontján a “nacionalizmus” szót gyakran a jobboldalhoz kötik, Kanadában ez egy baloldali értéknek számít. Ez azzal is jár, hogy a baloldaliak és a liberálisok körében mindig is népszerűbb volt az anti-amerikanizmus, mint a USA-barát konzervatívok körében.
Bár ahhoz, hogy a liberálisok újra átvegyék a vezetést, hozzájárult az is, hogy a népszerűtlen vezetőt egy elismert szakemberre cserélték, aki még korábban a nemzeti bank elnökeként (ráadásul akkor pont a konzervatívok nevezték ki oda!) segített az országnak kilábalni a 2008-as gazdasági válságból !), a nagy fordulatot mégiscsak Trump fenyegetései hozták el.
