A 2022-es év a hazai vállalkozási szféra egyfajta csúcspontját jelentette a járványt követően, ekkor volt a legtöbb aktív cég, noha már ekkor sejthető volt a következő évben láthatóvá váló átrendeződés – írják friss elemzésükben az OPTEN szakértői. Az infláció és a fogyasztás visszaesése, a finanszírozás nehézségei, valamint az uniós támogatási források körüli bizonytalanságok egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy 2024-re már nemcsak kevesebb a működő vállalkozás, de kevesebb is indul újként, mint korábban.
Két év alatt az OPTEN adatai szerint a társas vállalkozások száma több mint 23 ezerrel csökkent Magyarországon. Míg 2022 végén az aktív cégek száma megközelítette az 529 ezret, 2024-re ez 506 ezer alá csökkent, és az idei számok is további mérséklődést mutatnak. A visszaesés országos volt, de a mögöttes folyamatok vármegyénként más-más arcot mutatnak. Van, ahol a gazdasági átalakulás diktálta az ütemet, máshol a kilátások miatti óvatosság, de akadt olyan térség is, ahol a belső tartalékok hiánya éreztette hatását.
Miközben a vállalkozások száma országosan csökkent, a háttérben teljesen eltérő folyamatok zajlottak le a magyar vármegyékben. Budapest látványosan veszített lendületéből, Győr-Moson-Sopron viszont még erősödni is tudott egyes ágazatokban. A gazdasági nyomás mindenhol érezhető volt, de nem egyformán reagáltak rá a térségek - írja az Üzletem.hu .
A legnagyobb cégszám-csökkenést abszolút értékben Budapest könyvelte el, két év alatt több mint 14.800 vállalkozással lett kevesebb. A 2022-ben még működő cégek közül közel minden hetedik mára eltűnt, és a mostani budapesti vállalkozásoknak csupán minden kilencedik tagja volt új alapítású az elmúlt három évben. A kereskedelem területén több mint 3200 vállalkozás szűnt meg, miközben az új alapítások száma nem tudta ezt ellensúlyozni. Az építőipar még drámaibb képet mutat, az aktív vállalkozások száma két év alatt mintegy 1500-zal csökkent. A szakmai-tudományos és műszaki tevékenységet végző vállalkozások is jelentős visszaesést szenvedtek el, több mint 3200 megszűnés mellett az új alapítások alig tartották az iramot.
Komárom-Esztergom vármegyében a működő vállalkozások száma közel 5 százalékkal csökkent, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye gazdasága évek óta a felzárkózás kihívásaival küzd. Fejér vármegye szintén a vesztes régiók közé került, főként az ipari és szolgáltatói szektor visszaesése miatt.
Győr-Moson-Sopron vármegye viszont továbbra is az ország egyik legellenállóbb gazdasági térsége. Az építőiparban a megszűnések és alapítások szinte kiegyenlítettek, a programozási és IT területen pedig 126 megszűnés mellett 137 új vállalkozás alakult, ez országosan is kiemelkedő arány.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) 2024-re vonatkozó értéke országosan 12,87 százalék volt, ez 0,94 százalékkal alacsonyabb a 2023-as CFI értéknél. 2024-ben megyei szinten nézve az Opten–CFI Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben érte el a legmagasabb értékeket, míg a legalacsonyabb fluktuációt Csongrád-Csanád, Zala és Veszprém vármegye produkálta.
