Húsvét a remény ünnepe, és erre a reményre égető szüksége van a világnak, a népeknek, köztünk a mi népünknek is - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában. "Krisztus feltámadása bizonyítja, hogy Isten elfogadta megváltó áldozatát, hogy békesség támadt a menny és a föld között, és hogy szabad utunk nyílt a feltámadt Krisztussal együtt az örök boldogság felé" - mondta.
A bíboros homíliájában kiemelte: a húsvéti reményre égető szüksége van a mai, irányvesztett világnak, a népeknek, hogy elkerüljék a pusztító háborúkat és közösen keressék az emberiség gondjainak megoldását, bizalommal a teremtő és gondviselő Istenben. "Népünknek is szüksége van erre a reményre, hogy a nemzetközi élet útvesztőiben el ne tévedjen, kilátástalan helyzetbe ne kerüljön, és ismerje fel közösségi életének értékét és küldetését" - fogalmazott a bíboros.
Erdő Péter szerint kapcsolódni kell a feltámadt Jézushoz a történelmi tapasztalás és a személyes lelki élmények útján, és akkor "átveszi az uralmat fölöttünk és megváltozik az életünk". Ezt hívják keresztény tanúságtételnek - mutatott rá, hozzátéve, hogy erre a tanúságtételre van szüksége a mai világnak is. "Ne a gyűlölködés és egymás marcangolása, ne a jövőtől való rettegés, hanem a másik ember felé nyitott szívvel közeledő szeretet hassa át közösségeinket" - kérte a hívőktől Erdő Péter.
Hinni nem könnyű és jól is van így, mert a hit nem a hiszékenységről szól, ahogy a húsvét sem - mondta Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a húsvétvasárnapi istentiszteleten a győri Öregtemplomban. Szemerei János kiemelte: a húsvét arról szól, hogy "valami rendkívüli történt, hogy az Isten valami olyasmit készített, ami meghaladja a képzeletünket".
Azért küszködünk vele annyira, mert nem magától értetődő - mondta, hozzátéve, hogy olyan történt, amit nem a tanítványok csináltak, hanem amit az Isten cselekedett. Jézus halálát követően az asszonyok a temetési szertartást pénteken elkezdték és semmi kétségük nem volt, hogy tényleg meghalt. De a valóságos halál után valami nagy fordulat jött, amit nem ember alkotott - fogalmazott. Hozzátette, a feltámadás története ezért nem csak a hívőké, mert olyasmit tett az Isten, ami fontos kapaszkodó nekünk, múlandó embereknek, akik küszködünk az elmúlással, az öregedéssel, a halállal, a bűnnel, az emberi nyomorúsággal. A feltámadás kiutat mutat, "valami reményt, valami esélyt, valamit távlatot" - mondta.
"Ha valamit elmondhatunk húsvét ünnepén akár a hívőkre, akár a nem hívőkre gondolva, az az, hogy nagyon fontos számunkra az információ hitelessége egy olyan korban, ahol nagyon nehéz a hitelességet biztosan megtalálni. Egy olyan korban, amikor ellenőrizni kell mindenféle hírt, ami eljut hozzánk, mert nem tudjuk, hogy mi az, ami igaz és mi az, ami nem" - emelte ki.
A húsvéti örömhír azt üzeni, hogy van reménység, van jövő, itt és most - fogalmazott a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésén, Balatonalmádiban.
A református püspök az ünnepi istentiszteleten hangsúlyozta: nincs olyan mélység, ahonnan ne lenne újrakezdés, akár személyes életünkben, akár az egyház életében, akár hazánkban, akár a békétlen világban. Ezt adjuk tovább, és az egyház is ezt az örömüzenetet hirdeti.
Az angyalok első húsvéti igehirdetéséről - mit keresitek a holtak között az élőt? - szólva megjegyezte: azt üzenték, hogy az élő legyőzte a halált. Nincs itt, hanem feltámadott, üres a sír, ahogy megmondta, Isten beteljesítette az ígéretét. Rámutatott: az ezt halló asszonyok így lesznek a mennyei követ által az evangélium hírvivői.
A feltámadás csodáját nem megérteni kell, "hinni kell és lehet", és tovább lehet adni - fogalmazott Steinbach József. Jelezte: az Isten cselekedett és cselekedni fog, vég nélkül, és örökké. Az Isten meghall és meghallgat, kiáltásunkra szól, üzen, és üdvösségesen cselekszik - emelte ki a református püspök húsvétvasárnapi igehirdetésében.
